A biztosítás szerkezete

A szerelés-biztosítás az általános szerződési feltételeken túlmenően három önálló fejezetből áll, ezek:

• I. fejezet (vagyonbiztosítás)
• II. fejezet (felelősségbiztosítás)
• III. fejezet (üzemszünet biztosítás)

Az I. fejezethez és a II. fejezethez fedezetbővítő, illetve fedezetszűkítő záradékok tartozhatnak.

A felelősségbiztosítás megkötése választható, az I. és III. fejezetet a szerződési feltételek minden esetben tartalmazzák.

A létesítmény materiális káraira vonatkozó megóvási érdek elsősorban a megrendelő, az építtető (finanszírozó, beruházó) és a kivitelező (fővállalkozó, alvállalkozó) szervezetek körében – és beruházásnak vagy befejezetlen termelésnek minősülő vagyonhoz kötődően – jelentkezhet.

A meghatározott vagyonbiztosítási káresemények eredményezte átadási késedelem miatt fellépő üzemszüneti veszteségek a kivitelezési munkák megrendelőjénél jelentkeznek.

Egy adott létesítmény a szerelés-biztosítással kompletten fedezetbe vonható, tehát abban az esetben sem szükséges külön építésbiztosítás megkötése, ha a létesítmény kivitelezése jelentős építési beruházást is tartalmaz.

A biztosítási szerződés vonatkozásában létesítményen a mély- és magasépítési munkával, illetőleg az egyéb mérnöki és gépészeti tevékenységgel megvalósuló építmény, gép, gépsor, technológiai és egyéb berendezés, vagy azok összessége értendő.

A biztosítottak/szerződők köre

A vagyonbiztosítás és a felelősségbiztosítás tekintetében biztosított az, akinek az építési tevékenység tárgyát képező létesítménynek és a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöknek a megóvásához, illetőleg a vállalkozás szerződés szerinti teljesüléséhez érdeke fűződik (pl. építtető, megrendelő, beruházó, kivitelező, fővállalkozó, alvállalkozó).

Az üzemszünet biztosítás tekintetében a biztosított kizárólag a kivitelezési munkák megrendelője lehet. A szerződő az, aki (ha nem azonos a biztosítottal) a biztosított javára a szerződést megköti, és a díj megfizetésére köteles.

A biztosítási fedezet teljes körű megvalósítása érdekében célszerű, ha minden érdekelt egy biztosítási szerződés keretében van biztosítva.

A biztosítási szerződés hatálybalépése, a biztosító kockázatviselése

A biztosítási szerződés – létrejötte esetén – egyéb megállapodás hiányában az azt követő napon lép hatályba, amikor a biztosított / szerződő az első díjat a biztosító számlájára befizeti, illetőleg amikor a szerződő felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

Ha a felek a szerződésben a biztosítási szerződés hatálybalépését illetően későbbi időpontban állapodnak meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az időpontban kezdődik.

A már folyamatban lévő szerelési tevékenységre kötött biztosítási szerződés – ha a felek másképp nem állapodnak meg – az első díjfizetést követő napon nulla órakor lép hatályba.

A biztosító kockázatviselése a biztosítás hatálybalépését követően – más megállapodás hiányában – abban az időpontban kezdődik, amikor a biztosított a biztosítás tárgyát képező szerelési tevékenységet, így a szerelési területen az előkészítő munkálatokat megkezdte, illetőleg a tevékenység megkezdéséhez szükséges biztosított gépeket, berendezéseket, felszereléseket, anyagokat a szerelési területen elhelyezte.

A biztosító kockázatviselése megszűnik a határozott időtartam lejártával, a biztosítási szerződésben (ajánlatban, adatközlőn) meghatározott időpontban. A kockázatviselés azt megelőzően is megszűnik a biztosított létesítmény végleges vagy ideiglenes átadás-átvételekor, illetőleg használatbavételének időpontjában.

Az üzemszünet biztosítás tekintetében a kockázatviselési időszak a létesítmény ideiglenes átadásáig, de legfeljebb a vagyonbiztosításra vonatkozó kockázatviselési időszak lejártáig tart.

Ha a létesítmény egy részének az átadás-átvétele, illetőleg használatbavétele előbb megtörténik, akkor a biztosító veszélyviselése e részekkel kapcsolatban megszűnik, míg a be nem fejezett részekre változatlanul fennmarad. Használt vagy nem garanciális gépek, gépsorok esetében a biztosítási fedezet a próbaüzemelés megkezdésekor azonnal megszűnik.

A biztosítás tartama

A biztosítási szerződés határozott időtartamra (az ideiglenes átadásig) jön létre.
A biztosítás időtartama a biztosító előzetes írásbeli hozzájárulásával különdíj ellenében meghosszabbítható.

A biztosítás területi hatálya

A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési hely(ek)en (a tervdokumentáció szerinti magyarországi építési/szerelési területen) bekövetkezett káreseményekre terjed ki.

A biztosítási események, a biztosítással fedezett károk

A kockázatviselés ideje alatt keletkező

• anyagi (materiális) károk: a létesítménynek, illetőleg az építési/szerelési területen lévő biztosított vagyontárgyaknak előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul bekövetkezett minden olyan dologi károsodása, amely a rendeltetésszerű használat, illetőleg az építési/szerelési tevékenység folytatása érdekében azok javítását, helyreállítását, pótlását teszi szükségessé, és amelyekkel kapcsolatban a biztosító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki.
• felelősség körében okozott károk: azok a személysérüléses és dologi károk, amelyeket a biztosított a biztosítás tárgyát képező építési/szerelési tevékenység során a biztosítottnak nem minősülő harmadik személynek szerződésen kívül okozott, és amelyekért a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
• üzemszüneti veszteség: a létesítménynek a biztosított számára veszteséget okozó késedelmes ideiglenes átadása, feltéve, hogy a késedelem a kockázatviselési időszak alatt bekövetkezett, az I. fejezet alapján biztosítási eseménynek minősülő káresemény következménye, és nem esnek a biztosítási szerződés kizárásai és szolgáltatás korlátozásai alá.

Kizárások és szolgáltatáskorlátozások

Általános kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek az alábbiakban felsorolt okok miatt következnek be:

• háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború,
• a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel,
• lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, katonai vagy népfelkelés, ellenforradalom, forradalom, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki,
• terrorcselekmény (A jelen kizárás szempontjából terrorcselekményen olyan cselekményt értünk, amely esetében politikai, vallási, ideológiai vagy hasonló célok érdekében bármely személlyel vagy csoporttal szemben erőt, erőszakot és/vagy fenyegetést alkalmaznak, beleértve a bármely kormány befolyásolására irányuló szándékot és/vagy a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélemlítését, akár egyénileg, akár szervezet(ek) vagy kormány( ok) nevében követik el.)
• nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő események okozták-e, vagy sem,
• műhold és űrjármű lezuhanása, becsapódása,
• olyan közigazgatási határozat végrehajtása, amely építkezést, bontást, javítást, átalakítást, újjáépítést, illetőleg a biztosított épületek, építmények nem károsodott részeinek bontását, átalakítását rendelte el,
• a létesítmény kivitelezésének teljes vagy részleges beszüntetése.

A biztosító az általános kizárásokon túlmenően a vagyonbiztosítási fedezet keretében nem téríti meg:

• a kopás, normális állagromlás, korrózió, oxidáció, használaton kívüli állás, illetőleg a normális légköri viszonyok miatt bekövetkezett károkat,
• a hibás tervezésből, anyaghibából vagy öntési hibából, illetőleg hibás kivitelezésből – kivéve a szerelési hibát – keletkezett károkat,
• az esztétikai sérülésből származó károkat,
• azokat a károkat, amelyek az építési/szerelési technológia módosításából, kiegészítéséből, fejlesztéséből azért keletkeztek, mert a konstrukcióért felelős tervező, illetőleg gyártó tudomása és/vagy hozzájárulása nélkül megváltoztatták a szerkezet teherviselő képességét, szilárdságát, üzemi tulajdonságait,
• az építési/szerelési munka félbeszakadásából, szüneteléséből, a késedelemből, a teljesítés elmaradásából származó gazdasági hátrányként, üzemszüneti veszteségként (pl. túlóra, sürgősségi felár, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség formájában) felmerült károkat,
• az éjszakára, munkaszüneti napra, pihenőnapra soron kívül elrendelt munka, valamint a rendkívüli munkavégzés miatti munka bérköltségeit, illetőleg az expressz vagy légipostafuvar miatti többletköltségeket,
• a kötbér, bírság és egyéb büntető jellegű költségeket,
• a kedvezmények elvesztéséből vagy piacvesztésből adódó károkat,
• a garancia és szavatosság körében megtérülő károkat,
• a más biztosítás alapján megtérülő károkat.
• a leltározás vagy időszakos ellenőrzés alkalmával feltárt hiányt vagy veszteséget, kivéve, ha a biztosított/szerződő bizonyítja, hogy a hiány az építési területen elkövetett betöréses lopás vagy rablás következménye.

Betöréses lopásnak minősül, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló, megfelelően lezárt és illetéktelen behatolás ellen védett helyiségbe erőszakos módon behatol, ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználva a lezárt helyiség ajtaját hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetőleg más eszközzel kinyitja.

Behatolás ellen védett helyiségnek az minősül, ha a helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább a következőknek megfelelnek:

• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 6 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos értékű,
• az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védve vannak,
• az ajtók zárását biztonsági zár végzi,
• biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár.

Rablásnak minősül, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása céljából a tettes a biztosított/szerződő alkalmazottja vagy megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg ezen személy(eke)t ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, továbbá, ha a tetten ért tolvaj a vagyontárgy megtartása végett a fent megnevezett személyek ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

A biztosító az általános kizárásokon túlmenően a felelősségbiztosítási fedezet keretében nem téríti meg:

• az I. fejezet (vagyonbiztosítási feltételek) alapján biztosított vagy biztosítható vagyontárgyak károsodása folytán felmerült megvalósítási, ismételt megvalósítási, javítási vagy pótlási költségeket,
• a tárgyakban, talajban, épületekben vibráció, rezgés vagy a teherhordó elemek eltávolítása, meggyengítése, megépítésének elmulasztása miatt bekövetkező valamint az ezekre visszavezethető károkat;
• azokat a károkat, amelyeket a biztosítási szerződés I. fejezete (vagyonbiztosítási feltételek) szerint részben vagy teljes egészében fedezetbe vett létesítmény kivitelezésében résztvevő biztosított gazdálkodó szervezet vagy bármely egyéb cég munkavállalóinak vagy foglalkoztatottjainak, illetőleg ezek családtagjainak személyi sérüléses balesete miatt érvényesítettek;
• azokat a károkat, amelyek a biztosítási szerződés I. fejezete (vagyonbiztosítási feltételek) szerint részben vagy teljes egészében fedezetbe vett létesítmény kivitelezésében résztvevő biztosított gazdálkodó szervezet vagy bármely egyéb cég munkavállalóinak vagy foglalkoztatottjainak a tulajdonában vagy felelős őrizetében levő vagyontárgyakban keletkeztek;
• a forgalmi engedéllyel rendelkező közúti közlekedési eszközök, vízi- és légi járművek által okozott károkat;
• a környezetvédelmi jogszabályok és előírások megsértése miatt okozott károkat;
• a környezetszennyezéssel okozott károkat, kivéve, ha a kár váratlanul, előre nem láthatóan, baleseti jelleggel következett be.

A biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki továbbá:

• a fuvarozói minőségben okozott károkra;
• a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással fedezett károkra;
• az elmaradt vagyoni előnyre (tervezett nyereség, elmaradt haszon, termeléskiesés, elmaradt magtakarítás, egyéb veszteség);
• kötbér, bírság, más büntető jellegű költségekre;
• a munkabaleset miatti munkáltatói felelősségből, illetőleg az egyéb szervezett munkavégzés keretében természetes személy(ek) foglalkoztatásából eredő olyan károkra, amelyek károsultjai a biztosított munkavállalói vagy foglalkoztatottjai,
• a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigényekre.

A biztosító az általános kizárásokon és az I. fejezet fenti a-f pontokban felsorolt kizárásain túlmenően az üzemszünet biztosítási fedezet keretében nem téríti meg:

• A bruttó nyereségkiesést és/vagy a késedelem kapcsán felmerült költségeket melyeket az alábbiak miatt bekövetkezett késedelem okoz:
  • az építési/szerelési munka félbeszakadása, szünetelése, a teljesítés elmaradása
  • olyan veszteség, amely az I. Fejezet valamelyik záradéka alapján van fedezve, kivéve, ha a fedezet ilyen értelmű kiterjesztéséhez a Biztosító írásban hozzájárult;
  • földrengés, vulkánkitörés, szökőár, kivéve, ha a fedezet ilyen értelmű kiterjesztéséhez a Biztosító írásban hozzájárult;
  • a kockázatviselés helyszínén levő, beépítésre – beszerelésre – nem kerülő, az építési/szerelési tevékenység folytatásához azonban szükséges és a biztosítási szerződésben tételesen vagy vagyoncsoportonként feltüntetett vagyontárgyakat, illetve a biztosított felelős őrizetében levő, beépítésre – beszerelésre – nem kerülő vagyontárgyakat ért káresemény;
  • a biztosított által már átvett vagy használatba vett vagyontárgyakat ért káresemény;
  • a kivitelezési munkák elvégzéséhez szükséges szolgáltatás hiánya vagy megszakadása, illetve bármely, a biztosított építési-szerelési tevékenység végzéséhez szükséges anyag, eszköz, gép, berendezés, operációs rendszer hiánya, károsodása, megsemmisülése, meghibásodása vagy sérülése;
  • hatóság által elrendelt szigorító vagy korlátozó intézkedés;
  • finanszírozási hiány, illetve pénzügyi fedezet, pénzügyi eszközök hiánya;
  • biztosítási eseményt követően végrehajtott változtatások, bővítések, minőségjavítás, illetve hibaelhárítás vagy hiányosságok megszüntetése;
  • prototípus jellegű kivitelezési munkákban keletkezett káresemény;
• a kötbér, bírság és egyéb büntető jellegű költségeket;
• a kedvezmények elvesztéséből vagy piacvesztésből adódó veszteséget;
• a garancia és szavatosság körében megtérülő károkból adódó veszteséget;
• a leltározás vagy időszakos ellenőrzés alkalmával feltárt hiányból eredő veszteséget, kivéve, ha a biztosított/szerződő bizonyítja, hogy a hiány az építési területen elkövetett lopás vagy rablás következménye;
• bármely szerződésszegésből, megrendelések késedelmes teljesítéséből vagy nem teljesítéséből, bármilyen büntetésből vagy bírságból eredő veszteséget;
• a biztosított létesítmény üzemelésének megkezdése után bekövetkezett üzleti veszteséget, üzletvesztést, amely bérleti szerződés, licence vagy megrendelések felfüggesztéséből, megszûnéséből vagy felmondásából ered;
• a vagyonbiztosítás alapján megtérülő károkat és költségeket.

Záradékok

Az I. fejezetre és a II. fejezetre vonatkozó biztosítási fedezet a felek megállapodása szerint az építés tárgyának és jellegének megfelelően az alábbi záradékrendszer alkalmazásával módosítható. A záradékok felsorolása nem teljeskörű.

Kockázatbővítő záradékok

Az alábbi záradékokat a biztosított kezdeményezi a biztosítási fedezet bővítése érdekében.

• 001. záradék: A sztrájk, zavargás és polgári megmozdulás következtében fellépő károk fedezete
• 002. záradék: A keresztfelelősség
• 003. záradék: A szavatossági időszakra vonatkozó fedezet
• 004. záradék: A szavatossági időszakra vonatkozó kiterjesztett fedezet
• 006. záradék: A túlórák, továbbá a munkaszüneti napokon, illetőleg éjszaka végzett munkák, valamint az expressz fuvarok többletköltségeinek fedezete
• 007. záradék: A légi fuvarok többletköltségeinek fedezete
• 013. záradék: A telephelyen kívül tárolt vagyontárgyak fedezete
• 200. záradék: A gyártói kockázat fedezete
• 201. záradék: A garanciális kockázat fedezete
• 202. záradék: Az építési és szerelési munkáknál alkalmazott gépek, berendezések fedezete
• 205. záradék: A szénhidrogén-feldolgozó létesítményekre vonatkozó 2. különfeltétel
• 218. záradék: A szivárgások feltárási költséginek fedezete csővezetékek fektetésekor
• 220. záradék: A belföldi szállítás fedezete

Kockázatszűkítő záradékok

Az alábbi záradékokat a biztosító kezdeményezi az adott létesítmény jellegének megfelelően az átlagos kockázattól való eltérés kezelése, illetőleg a biztosítási fedezet behatárolása céljából.

• 005. záradék: Az építési és szerelési ütemtervre vonatkozó különfeltételek
• 008. záradék: A földrengésveszélyes övezetekben létesülő építményekre vonatkozó különfeltétel
• 009. záradék: A földrengés okozta károk és felelősségi kárigények kizárása
• 010. záradék: Az árvíz vagy magas vízállás okozta károk és felelősségi kárigények kizárása
• 012. záradék: A szélvihar okozta károk és az azzal kapcsolatban bekövetkezett vízkárok és felelősségi kárigények kizárása
• 203. záradék: A használt gépekkel kapcsolatos kizárások
• 204. záradék: A szénhidrogén-feldolgozó létesítményekre vonatkozó 1. különfeltétel
• 206. záradék: A tűzvédelmi berendezésekre és az építkezés helyszínén alkalmazandó tűzbiztonsági szabályokra vonatkozó különfeltételek
• 207. záradék: A felvonulási létesítményekre és raktárakra vonatkozó különfeltételek
• 208. záradék: A föld alatti kábelekre, csővezetékekre és egyéb berendezésekre vonatkozó különfeltételek
• 209. záradék: A mezőgazdasági termények, erdők és növényi kultúrák kárainak kizárása
• 217. záradék: A csővezetékek, közműalagutak és kábelek nyitott munkaárokba fektetésére vonatkozó különfeltételek
• 219. záradék: A folyóvizek, vasúti töltések, utak stb. alatti irányított ferde fúrásra vonatkozó különfeltételek
• 221. záradék: A csapadék, árvíz és elöntés elleni biztonsági intézkedésekre vonatkozó különfeltétel

A biztosítható vagyontárgyak és költségek

A biztosítható vagyontárgyak az I. fejezet alapján: A tervdokumentáció szerinti építési/szerelési tevékenység tárgyát képező létesítmény az átadás-átvételt, illetőleg az üzembe helyezést megelőző mindenkori állapotában, beleértve a létesítménybe való beépítés céljából a kockázatviselési helyszínen lévő anyagokat is. A kockázatviselési helyszínen lévő egyéb vagyontárgyak [az építtető meglevő vagyontárgyai, illetve a biztosított/ kivitelező felelős őrizetében levő vagyontárgyak, kivéve az építésnél/szerelésnél használt gépeket, berendezéseket, felszereléseket).

Nem biztosítható vagyontárgyak

A dokumentációk, tervek, rajzok, számítások, iratok, készpénz, bélyegek, okmányok, értékpapírok. A forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező közúti személy- és teherszállító járművek, vízi és légi járművek.

A biztosítható költségek az I. fejezet alapján: A biztosított/szerződő a szerződésben biztosítási összeget határozhat meg a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyak káraival összefüggésben indokoltan felmerülő alábbi költségek fedezetére:

• mentési, oltási költségek,
• bontási, romeltakarítási és maradványeltávolítási költségek, a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési és megsemmisítési költségeinek kivételével,
• a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati, ténymegállapítási és szakértői költségek.

A III. fejezet alapján a bruttó nyereségkiesés és a késedelem kapcsán felmerülő költségek biztosíthatók.

A biztosítási összeg

A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának a felső határa, egyúttal a biztosítás díjalapja.

A biztosítási (rész)összegek az I. fejezetben a vagyontárgyakra és a vagyoncsoportokra a III. fejezetben a bruttó nyereségre és a késedelem kapcsán felmerülő költségekre kerülnek meghatározásra, és egymás között nem csoportosíthatók át.

A vagyonbiztosítási feltételek alapján biztosított vagyontárgyak, illetőleg vagyoncsoportok, továbbá a biztosított költségek biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biztosított létesítmény, illetőleg a munkagépek biztosítási összegének megállapítása az alábbiak szerint történik:

A létesítmény biztosítási összege az építési/szerelési teljesítés várható értéke a munkák tervezett befejezésének időpontjában. A biztosítási összeg meghatározásánál figyelembe kell venni az anyagköltségeket, béreket, szállítási költséget, vámokat, illetékeket, valamint az építtető által szállított anyagokat és gépeket, berendezéseket is.

Az egyéb biztosított vagyontárgyak / vagyoncsoportok biztosítási összegét az új érték vagy a valóságos érték alapján kell megállapítani.

A biztosított költségek – összevont – biztosítási összege a biztosítási eseményekkel összefüggésben felmerülő költségek – szerződő által (pl. becsléssel) meghatározott – várható legmagasabb értékeinek összege.

Ha a káresemény időpontjában a biztosított vagyontárgy, vagyoncsoport biztosítási összege kisebb, mint a feltételek alapján meghatározott kárkori új, illetőleg valóságos érték, akkor a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a kárkori új, illetőleg valóságos értékhez aránylik (arányos kártérítés). A biztosító arányos kártérítést alkalmaz akkor is, ha az építési/szerelési teljesítés várható értéke a káresemény időpontjában magasabb a szerződéskötéskor meghatározott biztosítási összegnél.

Az alulbiztosítás tényét a kárrendezés során a biztosító a szerződés minden egyes, tételesen felsorolt vagyontárgyánál, vagyoncsoportjánál és költségnemnél külön-külön vizsgálja.

Teljes körű (a teljes létesítményvagyonra kiterjedő) biztosítást javaslunk ügyfeleinknek, mivel a biztosítási fedezet alá nem kerülő vállalkozói teljesítésben esetleg bekövetkező – és így meg nem térülő kár – komoly fennakadást okozhat, és a teljes beruházás sikeres megvalósítását is veszélyeztetheti.

A felelősségbiztosítási fedezet biztosítási összege a biztosítási szerződésben biztosítási eseményenként, illetőleg a biztosítás teljes időtartamára kárcsoportonként (személyi sérüléses kár, dologi kár) meghatározott összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felső határát jelenti.

Az üzemszünet biztosítás biztosítási összege két részösszegből tevődik össze, a maximális kártalanítási időszakra tervezett bruttó nyereségre és a késedelem kapcsán felmerülő költségekre meghatározott összegekből.

Amennyiben a tervezett bruttó nyereségre meghatározott biztosítási összegrész kisebb, mint a tervezett bruttó nyereség, akkor a biztosító a veszteséget olyan arányban téríti meg, ahogyan e két összeg egymáshoz aránylik. Ha a tervezett bruttó nyereségre meghatározott biztosítási összegrész kisebb, mint a bruttó nyereségkiesés miatti veszteség, a biztosító a veszteséget olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összegrész a felmerült tényleges veszteséghez viszonyul.

A díjfizetés és díjmódosítás lehetősége, módja

A biztosítási díj meghatározása

A jelen biztosítás határozott díjú vagy elszámolásos rendszerű.

A biztosító a biztosítás határozott díját, illetőleg elszámolásos rendszerű biztosítás esetén az előzetes díjat:

• az I. fejezetre a biztosított vagyontárgyakra és költségekre meghatározott biztosítási összegek (díjalapok) alapján,
• a II. fejezetre a kárcsoportonként (személyi sérüléses kár, dologi kár) meghatározott összeg alapján,
• a III. fejezetre a bruttó nyereségre és a késedelem kapcsán felmerülő költségekre meghatározott összeg alapján,

a kockázat függvényében állapítja meg.

A biztosítási díj a díjalapok és a kockázatra jellemző díjtételek szorzata. Az előzetes díjat a felek minimális díjnak tekintik.

Az elszámolásos rendszerű biztosítás előzetes díja a vagyontárgyak, illetőleg vagyoncsoportok, továbbá a költségek ajánlatban meghatározott biztosítási összegeinek alapján kiszámított díj. Az elszámolásos rendszerű biztosítás végleges díját a biztosító a kockázatviselés megszűnése után, az építési teljesítmény végleges értéke alapján számolja el, a szerződéskötéskor az ajánlatban meghatározott díjtételekkel. A biztosított/szerződő köteles az ehhez szükséges adatokat a biztosító felhívásától számított harminc napon belül rendelkezésre bocsátani.

Az elszámolást a biztosító az adatközlés beérkezését követő harminc napon belül elkészíti. Díjkülönbözet esetén a biztosító számlát állít ki, melyet a szerződő a kibocsátást követő harminc napon belül köteles kiegyenlíteni.

A biztosítási díj fizetése

A biztosítási díj, illetőleg az elszámolásos rendszerű biztosítás előzetes díja – ha a felek nem állapodnak meg részletfizetésben – a szerződéskötéskor egy összegben, előre esedékes.

Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, a díj a biztosítási szerződésben (ajánlatban) megjelölt időpontban esedékes.

Biztosítási eseménynek minősülő kár esetén a biztosító a részletfizetési kedvezményt jogosult megvonni. A részletfizetési kedvezmény megvonásával a még hátralévő díj esedékessé válik.

A díj meg nem fizetésének következménye a szerződés megszűnése.

Díjmódosításra abban az esetben van lehetősége a biztosítottnak, ha kockázati viszonyokban változás állt be, vagy ha a vállalni kívánt önrészesedésen, illetőleg a biztosítási összegeken változtatni kíván, és a biztosítóval ebben megállapodik.

A biztosított közlési, változás-bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettsége

A biztosítottnak/szerződőnek a szerződés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett, és köteles a biztosító minden írásban feltett kérdésére a valóságnak megfelelően válaszolni.

A biztosított köteles a biztosító kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.

A biztosított köteles a szerződéskötéskor nyilatkozni, hogy a Számviteli Törvény szerinti eredménykimutatása összköltség eljárással („a” vagy „b” változat szerint), illetve forgalmi költség eljárással („a” vagy „b” változat szerint) készült.

A biztosított köteles a biztosított kivitelezési munkák készültségi fokáról, az eltelt időszakban már elvégzett munkákról, a munkákra kihatással lévő rendkívüli eseményekről, az egyéb lényeges körülményekről az üzemszünet biztosítási szerződésben (adatközlőn) meghatározott időközönként, illetve külön megállapodás hiányában kéthavonta, összefoglaló jelentést küldeni a biztosító részére.

A biztosított köteles a biztosítónak haladéktalanul, üzemszünet biztosítási esemény esetén mindenképpen 5 munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésének mértékére, és köteles jelezni az átadott dokumentumok tartalmában bekövetkezett bármilyen változást, a módosított dokumentumok egyidejű átadása mellett.

A biztosítási feltételek tartalmazzák azokat a körülményeket, amelyeket a felek lényegesnek tekintenek. Az adatszolgáltatás költségei a biztosítottat terhelik. A közlési és változásbejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli.

A biztosító előzetes értesítés után jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a biztosított / szerződő által szolgáltatott adatok helyességét.

Tennivalók a biztosítási káresemény bekövetkeztekor

A biztosítottnak a kockázatviselés körébe tartozó káreseményt haladéktalanul, de legkésőbb az észlelésétől számított két munkanapon belül, üzemszünet biztosítási esemény 48 órán belül írásban be kell jelentenie a biztosító azon szervezeti egységének, amelyik a szerződését kezeli.

A kárbejelentés tartalmát a biztosítási feltételek részletesen meghatározzák.

Ha olyan káresemény következik be, amely a biztosított létesítmény átadásában késedelmet okozhat és/vagy amely az üzemszünet biztosítási feltételek alapján szolgáltatási kötelezettséghez vezethet, a biztosított köteles a biztosító előzetes hozzájárulása alapján minden olyan észszerű intézkedést megtenni annak érdekében, hogy az átadási késedelmet, illetve az átadási késedelem miatti veszteséget elkerülje, vagy minimálisra csökkentse. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított – a jogszabályban meghatározott esetekben – haladéktalanul köteles az illetékes hatóságnak (így különösen a tűzvédelmi, építésügyi, műemléki, környezetvédelmi, egészségügyi és közlekedési hatóságnak) bejelentést tenni, illetőleg – ha bűncselekmény gyanúja forog fenn – a rendőrhatóságnak feljelentést tenni, és a bejelentés vagy feljelentés másolati példányát a kárbejelentéshez mellékelni.

A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított a vagyontárgy állapotában, a kár helyszínén, a biztosító kárfelmérésének (helyszíni szemle) megkezdéséig, de legkésőbb a kárbejelentésnek a biztosítóhoz való beérkezésétől számított ötödik munkanapon 24 óráig csak olyan mértékben változtathat, amennyire ez a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében számára a fizetési kötelezettség elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik.

A biztosító szolgáltatása, a kártérítés mértéke

A biztosító a vagyonbiztosítási károkat – a kártérítés szabályai szerint – káreseményenként, az ajánlaton, adatközlőn vagyontárgyanként és vagyoncsoportonként meghatározott, továbbá a költségekre feltüntetett összeghatárig (biztosítási összeg), az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg.

A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelembevételével történt, és a biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult, valamint a vagyontárgyat helyreállították, illetőleg pótolták, és annak során az általános forgalmi adó igazoltan felmerült.

A vagyontárgyankénti, illetőleg vagyoncsoportonkénti biztosítási összegek a biztosítási tartam alatt kifizetett kártérítési összegekkel csökkennek.

Üzemszünet biztosítási bekövetkezte esetén a biztosító a bruttó nyereségkiesés miatti, valamint a késedelem kapcsán felmerült költségek miatti veszteséget téríti meg, az önrészesedéssel csökkentve.

Üzemszüneti esemény esetén a biztosító a szolgáltatás összegét legkorábban az esemény bekövetkezését követő 1 év elteltével tudja megállapítani.

A biztosító a szolgáltatást a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adat, okmány, dokumentáció beérkezésétől számított 30 napon belül teljesíti.

A biztosító szolgáltatására vonatkozó szabályok

A létesítményben keletkezett károk térítése teljes kár esetén a készültségi foknak megfelelő ténylegesen felmerült költségek, míg részleges kár esetén a javítási költség, a káridőpontig ténylegesen felmerült költségek erejéig történik.

Az egyéb vagyontárgyakban keletkezett károk térítése a biztosított saját tulajdonát képező új értéken biztosított vagyontárgyak vonatkozásában: teljes kár esetén a káridőponti új érték: újra-előállítási érték, ill. újrabeszerzési érték, részleges kár esetén a helyreállítás költsége a vagyontárgy káridőponti újra-előállítási, ill. újrabeszerzési értékéig.

Valóságos értéken biztosított vagyontárgyak (saját és idegen tulajdonú) vonatkozásában: teljes kár esetén a káridőponti valóságos érték, részleges kár esetén a helyreállítás költsége – az új anyagok beépítéséből származó értékemelkedés levonásával – a vagyontárgy káridőponti valóságos értékéig.

A biztosított költségek térítése

A biztosító a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt biztosított költségeket az ajánlatban, adatközlőben megjelölt értékig téríti meg.

A felelősségi károk térítésének szabályait a felelősségbiztosítási feltételek részletesen tartalmazzák. A biztosító a károsult kárát és a kár érvényesítésével kapcsolatban felmerült költségeket az egy biztosítási eseményre meghatározott biztosítási összeghatárig téríti meg az önrészesedés figyelembe vételével.

A biztosítónak a teljes biztosítási időtartamra vonatkozó teljesítési kötelezettsége azonban – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg a szerződésben a biztosítási időtartamra meghatározott biztosítási összeget.

Az üzemszüneti veszteség térítésének szabályai: A bruttó nyereségkiesés miatti veszteség a tervezett éves forgalomhoz képest a tényleges kártalanítási időszak alatt képződött árbevétel-csökkenésnek valamint a tervezett bruttó nyereségrátának a szorzata.

A késedelem kapcsán felmerült költségek miatti veszteség az átadási késedelem miatti nettó árbevétel kiesés elhárítása illetve mérséklése érdekében a biztosító előzetes egyetértésével tett szükséges intézkedések költsége. A veszteség csökkentése érdekében felmerülő költségek összege nem lehet nagyobb, mint az ily módon elkerülni kívánt bruttó nyereségkiesés.

A biztosítási szerződés megszűnése

A biztosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnhet a biztosítási érdek megszűnésével, vagy ha a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, valamint a díjfizetés elmaradása miatt. Egyébként a határozott időtartamra szóló szerződés a tartam lejártakor szűnik meg.

Az üzemszünet biztosítás megszűnik a létesítmény ideiglenes átadása esetén annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben az ideiglenes átadás megtörtént.

A szerződés felmondásának feltételei

A határozott időtartamra kötött biztosítás nem mondható fel.

Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot szabályzata értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító a fenti jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

Alkalmazandó jog

A biztosítási szerződésre a magyar jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

A biztosító visszakövetelési joga

A biztosító a kifizetett felelősségbiztosítási kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

A biztosító mentesülése

A károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében a biztosított köteles megtenni minden tőle elvárható intézkedést. A biztosított mindenkor köteles betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, a tervezésre, építésre, anyagmozgatásra, telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra, beszerelésre és bontásra vonatkozó szakmai előírásokat.

A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt (üzemszünet biztosítási esemény esetén a káresemény folytán a biztosított vagyontárgyban keletkezett kárt) a biztosított, illetőleg a szerződő fél, a biztosított jogi személy vezető szerve, illetőleg e szerv tagja, vezető beosztású alkalmazottja vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, jogellenesen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. A közlési, illetőleg változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a kárbejelentési kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

A biztosító mentesül a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is, valamint az üzemszünet biztosítási feltételekben foglalt speciális közlési, változásbejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségeinek megszegése esetén, valamint ha a biztosító képviselője által előírt szükséges intézkedéseket a biztosított nem tette meg és az elmulasztott intézkedéssel a késedelem elkerülhető lett volna.

Vissza az szerelés-biztosítás általános bemutatásához

Várjuk szíves megkeresését!