Tisztelt leendő Partnerünk!

Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk Önnek a géptörés, gépbaleset biztosítás jellemzőit.

A biztosító a biztosított részére megtéríti a szerződéshez mellékelt adatlapon felsorolt elektronikus eszközökben (továbbiakban: biztosított vagyontárgyakban) a kockázatviselés helyén bekövetkezett olyan károkat, amelyek a feltételekben felsorolt káresemények bekövetkezése miatt keletkeztek. A biztosítási szerződést megkötheti a vagyontárgyak megóvásában érdekelt természetes vagy jogi személy, egyéb társaság, illetve ezek javára szerződő fél.

Biztosítható vagyontárgyak

A szerződéshez csatolt és a biztosítási szerződés részét képező adatlapon felsorolt olyan gépek, berendezések, eszközök, műszerek, amelyek

• üzemszerű működésükben elektronikus alkatrészeket tartalmaznak (pl. elektronikus vezérlésű gépek, berendezések, számítógépek, gyógyászati eszközök stb.) a működésükhöz szükséges kiegészítő berendezésekkel együtt, így tápegységek, meghajtók, nyomtatók, kijelzők, érzékelők stb.,
• üzembehelyezése a biztosítási szerződés létrejötte előtt megtörtént.

Nem biztosítható vagyontárgyak

Nem biztosíthatók a 2. pontban felsoroltak közül azok a vagyontárgyak, amelyek:

• a szerződéskötéskor bármilyen okból rendeltetésszerű működésre alkalmatlanok,
• gyártásuk 7 évnél régebben történt.

Biztosítási események

• A biztosító a vagyontárgyakban bármilyen külső behatásra bekövetkezett véletlen és előre nem látható események által okozott károkat – a tételesen felsorolt kizárások kivételével – megtéríti.
• A biztosító nem fedezi azokat a károkat, amelyek
  • nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés következményeként jöttek létre,
  • a biztosított vagyontárgy rendszeres használatából erdő fokozatos elhasználódásból, valamint a légköri tényezők hatására kialakuló korrózió, oxidáció vagy lerakodás hatására keletkeztek,
  • a biztosítás megkötésekor fennálló, a biztosított vagyontárgynak a biztosított által ismert hiányosságaiból erednek,
  • leltározás, illetve időszakos ellen-őrzés alkalmával feltárt hiányból erednek,
  • szállítás, átrakás, össze- és szétszerelés vagy próbaüzem alatt vagy által következett be, kivéve, ha ezen tevékenységek részét képezik a karbantartási és szerviz munkáknak,
  • a gyártó, illetve a szállító karbantartásra és üzemeltetésre vonatkozó utasításai be nem tartásainak a következménye,
  • elektromos, elektronikus berendezések részét képező csövekben, lámpákban keletkeztek,
  • pótalkatrészekben keletkeztek, kivéve, ha a pótalkatrész értéke a biztosítási összegben szerepel,
  • tartozékokban (vágó, fúró, csiszoló, fényező szerszámok stb.) öntőformákban, mintákban, porlasztó fúvókákban, sajtoló formákban, védőrácsokban, szűrőkben, tűzálló burkolatokban, fogaskerekekben, szíjakban, láncokban, emelővillákban, kanalakban, futószalagokban, gépelemekben, gumiabroncsokban, összekötő kábelekben és minden nem fémből való alkatrészekben keletkeztek, ha a kár csak az e pontban felsorolt vagyontárgyakra korlátozódott,
  • a biztonsági határt meghaladó üzemi próbaterhelés során keletkeztek,
  • szándékos túlterhelés következményei,
  • jogszabályban vagy szerződésben meghatározott többletköltségként, valamint a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként jelentkeztek (például: kötbér, bírság, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség, vagy egyéb veszteség),
  • a károsodott vagyontárgy értékcsökkenéséből származnak és a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják,
  • az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának stb. elmulasztásával vagy az üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkeztek,
  • azon többletköltségek, amelyek:
    • éjszakára vagy szünnapra soron kívül elrendelt munkabérként,
    • expressz vagy légiposta fuvarköltségként, merültek fel,
  • lopásból, betöréses lopásból vagy rablásból és kifosztásból erednek,
  • a klímaberendezés üzemzavara vagy meghibásodása miatt állt elő,
  • a külső adathordozókban vagy az azokon rögzített információk elvesztéséből keletkeztek,
  • a beépített tárban a káreseményt megelőző műszakban bevitt információk elvesztéséből származtak,
  • a harci cselekmények és háborús intézkedések következményei, harci eszközök által okozott sérülések, vagy rombolások, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései miatt keletkeztek,
  • polgári zavargás, népfelkelés, terrorista cselekmény, fosztogatás, sztrájk, munkások kizárások miatt merültek fel,
  • hálózati túlfeszültség vagy villámcsapás másodlagos hatása miatt keletkeztek.

Az e, g, p, q, r, v pontokban felsorolt kizárások feloldása kiegészítő biztosítás formájában többlet díj fizetése mellett lehetséges.

A kockázatviselés tartama

A biztosítási szerződés a felek megállapodásától függően meghatározott vagy határozatlan időre jön létre. A szerződés módosítását bármely fél kezdeményezheti.

A biztosító kockázatviselésének a kezdetét az aláírólap tartalmazza.

A biztosítási adatközlés és a díjfizetés szabályai

A fizetendő biztosítási díjat a biztosítás díjalapjának és díjtételének szorzata adja.

A vagyonbiztosítás díjalapja az e szerződésben biztosított vagyon biztosítási összege.

A biztosítási díjalap meghatározásához szükséges adatokat a szerződés megkötésekor a biztosítási ajánlat mellékleteként cégszerűen aláírt adatlapokon kell a biztosítottnak megadnia. A szerződéskötést követően évente a következő évi biztosítás díjának meghatározása céljából az évforduló előtt legalább 45 nappal kell megküldenie a cégszerűen aláírt adatlapokat.

Az adatközlés alapján meghatározott vagyonbiztosítás éves díját a szerződés létrejöttekor egy összegben előre, de legfeljebb négy negyedévre osztva előre – a negyedév első hónapjának 15. napjáig – fizeti meg a biztosított. Az egy évnél rövidebb kockázatviselési időtartam esetén a biztosítási díj 1 hónapra az éves díj 2/10 része, az év hátralévő hónapjaira az éves díj 1/10 része havonta. Ebben az esetben a díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre vonatkozik.

A biztosítás díjtételét a biztosítási szerződés részét képező adatközlő tartalmazza.

Változásbejelentési kötelezettség

A biztosított haladéktalanul köteles bejelenteni a biztosítónak, ha a biztosított vagyontárggyal összefüggő kockázati körülményben változás állt be, így különösen, ha a biztosított vagyontárgyat érintő technológiai változás történt, az üzemeltető személye, vagy üzemeltetés helye és körülménye változott meg (bérlet, lízing, értékesítés stb.) a gép műszaki állapotában, vagy a biztosított jogállásában keletkezett változás.

A biztosító jogosult a vagyontárgyak állapotát a helyszínen bármikor megszemlézni.

A közlésre, illetőleg a bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

A kármegelőzés és kárenyhítés szabályai

A biztosított köteles a károk megelőzése és elhárítása érdekében a berendezések üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó szakmai előírásokat mindenkor betartani.
A biztosított köteles legalább minden műszak végén a beépített tárakból az információkat külső háttér tárba kimenteni.
A biztosító maga, vagy képviselője útján jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenőrizni.

A felek kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor

A biztosítottnak a káreseményt annak bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 2 napon belül – munkaszüneti vagy pihenőnap közbeesésekor az azt követő munkanap folyamán – írásban kell bejelentenie a biztosítónak, a szerződést kezelő egységéhez.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell

• a káresemény rövid leírását, időpontját,
• a károsodott létesítmények, eszközök megnevezését, helyét,
• a károsodás mértékét (a megállapított, vagy becsült értékét),
• a biztosítottat képviselő személy nevét, beosztását,
• a kárrendezéshez szükséges minden egyéb lényeges információt.

A káreseményt a biztosítottnak az illetékes hatóságokhoz is be kell jelentenie.

Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás volt folyamatban, úgy az eljárás során hozott határozatot köteles a biztosított a biztosítónak bemutatni.

A kár összegszerűségét hitelt érdemlően bizonyító terveket, számlákat, egyedi tárgyi eszköznyilvántartó lapokat, leltáríveket és egyéb bizonylatokat a biztosító képviselője rendelkezésre kell bocsátani.

A károk mennyiségi és összegszerű megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

Ha a szerződő felek az előző pontban foglalt eljárások eredményeként a biztosítással fedezett kár mértéke, illetve összegszerűsége tekintetében megállapodni nem tudnak, úgy a biztosított igényelheti, hogy a kár mértékét és a kártérítés összegét háromtagú szakbizottság állapítsa meg. A szakbizottság szótöbbséggel határoz. A szakbizottság egyik szakértőjét a biztosított, a másikat a biztosító jelöli ki, akik a szakbizottság elnökéül közösen választják meg a harmadik szakértőt. A biztosított és a biztosító által megbízott saját szakértő költségét mindkét fél külön-külön viseli, míg az elnök költsége az érdekelt felek között 50-50% arányban oszlik meg. A felek a bizottság véleményét a követelés összegére vonatkozó részben magukra nézve kötelezőnek ismerik el.

A biztosítottnak az egy káreseményből származó károk helyreállításával kapcsolatos anyag-, és munkabér-, valamint egyéb költségeket külön munkaszámon kell nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésében, vagy idegen kivitelező útján – vagy mindkét módon vegyesen – történik.

A biztosítási összeg meghatározása és a kártérítés mértéke

A biztosítási összeg meghatározására és a kártérítés mértékére – a felek megállapodása szerint – a szerződés részét képező mellékletben foglaltak az irányadók.

Amennyiben a káresemény bekövetkezésekor a biztosítottnak e szerződés által fedezett vagyontárgyakra másik vagyonbiztosítása is érvényben van, akkor ez a szerződés csak az egyéb biztosítások által nem fedezett kárösszegekre érvényes.

A káreseményekkel kapcsolatos egyéb költségtérítések

A biztosító megtéríti a biztosítási esemény folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan felmerült, a 31. pontban felsorolt költségeket a károsodott vagyontárgy biztosítási összegének erejéig, ha az olyan vagyontárgy kárával összefüggésben merült fel, amelyre a káresemény kapcsán a biztosított kártérítésben részesült.

• A károk súlyosbodásának megakadályozását, vagy hatásaik enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közműépítéssel, továbbá az esetleges kényszerkitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel,
• A biztosítottat terhelő, a káresemény során és után felmerülő mentési, oltási költségeket, beleértve a nem biztosított tulajdonban az oltás, mentés kapcsán keletkezett károkat is,
• A biztosítási összegen felül jelentkező bontási, romeltakarítási, maradványeltávolítási költségeket, kivéve, ha ezek nem minősülnek helyreállítási költségnek,
• A kár megállapítására és rendezésére vonatkozó szakértői vizsgálati (laboratóriumi) költségeket,
• A helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos tervezési, szakértői és lebonyolítási költségeket. Az utánpótlás, teljes kár esetén ezek a költségek a biztosítási összegig téríthetők meg,
• A károsodott eszköz helyreállítása esetén a termelés továbbfolytatásához szükséges ideiglenes cső- és kábelvezeték rendszer anyag-, valamint fel- és leszerelési költségeit téríti a biztosító, a visszatérülő anyagok visszavételezési értékének levonásával.

A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosított, illetőleg a szerződő fél, vagy velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, vagy olyan alkalmazottjuk, illetőleg megbízottjuk, akiknek e minőségben munkakörük ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

Ha a biztosított ( szerződő) jogi személy, a biztosító annyiban mentesül a fenti fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a jogi személy vezető szerve, illetve e szerv tagja, vezető beosztásban levő alkalmazottja vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja akinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Az előző pontokban foglaltakat a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

Önrészesedés

Minden egyes káresemény kártérítési összegéből a biztosított viseli a vagyontárgy adatközlőjén rögzített önrészesedési ezreléknek megfelelő összeget, de minimum 5 000 Ft-ot, amely összeggel a biztosító a kártérítési összeget csökkenti.

Magasabb önrészesedés vállalása esetén a biztosító a fizetendő díjat az alábbiak szerint csökkenti:

A kártérítési összeg esedékessége

A kártérítési összeg akkor esedékes, amikor a biztosított a biztosítási esemény tényét, összegszerűségét bizonyító összes okmányt a szerződés fenti rendelkezései szerint a biztosítónak átadta. A biztosító ettől számított 30 napon belül köteles a kártérítést teljesíteni.

Egyéb rendelkezések

A biztosító törvényei engedményen alapuló visszkereseti jogának az érvényesítéséhez szükséges bizonyítékokat és tájékoztatást a biztosított megadni tartozik. E kötelezettség elmulasztásából származó hátrányok a biztosítottat terhelik.

A biztosított a biztosító által megtérített kárra hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést a biztosító által fizetett kártérítési összeg erejéig tartozik a biztosítóhoz befizetni és erről egyidejűleg tájékoztatást adni.

Vissza az elektronikai berendezések, számítógépek, berendezések biztosításának általános bemutatásához

Várjuk szíves megkeresését!