A biztosítás tárgya

A biztosítási védelem kötvényben felsorolt árukra terjed ki mindaddig, amíg a kötvényben biztosítási helyként megjelölt mélyhűtő berendezésben vagy hűtőházban tárolják.

Biztosított veszélyek és károk

1. A biztosító biztosítási védelmet nyújt azokra a vagyoni károkra amelyek a biztosított fagyasztott és hűtött áruk megromlása vagy vesztése közben keletkeznek az alábbi okok miatt:

• a hűtőberendezés gépi vagy elektromos meghibásodása; pl. anyag vagy gyártási hiba, rövidzárlat, szigetelési hiba, túlfeszültség,
• tűz, villámcsapás, robbanás,
• betöréses lopás, rablás
• vízkárok, kivéve árvíz és árhullám
• vihar, jégeső, teher miatti károsodás, sziklaomlás, kőomlás és földcsuszamlás
• hűtőfolyadék elfolyása
• az áramszolgáltató közhálózatban fellépett zavar miatti áramkiesés
• a vízszolgáltató közhálózatban fellépett zavar miatti vízhiány

A b, c, és e pontokban feltüntetett káreseteket a Tűzbiztosítás különös feltételei (TBKF), a Betöréses lopás biztosítás különös feltételei (BLKF), illetve a Viharkár biztosítás különös feltételei (VBKF) alapján kell megítélni.

2. A biztosítási védelem – tekintet nélkül a keletkezési – nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

• belső zavargások, sztrájkok, kívülállók szándékos károkozása (akik az üzem területére behatoltak, vagy jogellenesen tartózkodtak ott), mindenfajta háborús esemény, katonai beavatkozás vagy invázió, valamint bármilyen hatalom vagy hatóság által történő elkobzás vagy kisajátítás következtében jöttek létre, földrengés és atomenergiai hatás következményei,
• olyan hibák és hiányosságok matt következnek be, amelyek a biztosítás megkötésekor már léteztek, és a biztosított vagy az üzem felelős vezetője előtt már ismertek voltak, vagy tudnia kellett róluk,
• a biztosított vagy az üzem felelős vezetője által szándékosan vagy súlyosan gondatlanul elkövetett mulasztás miatt lépnek fel. Súlyos gondatlanságnak minősül, ha a biztosított vagy az üzem felelős vezetője az érintett árura nem a megfelelőbb hőmérséklet vagy légnedvesség betartását írja elő, vagy az előre bejelentett áramkimaradás vagy vízkimaradás esetén a szükséges vagy vélhetően szükséges intézkedések megtételét elmulasztja,
• bizonyíthatóan szokásos következményei a hűtőberendezés elhasználódásának, így az elöregedés, a korrózió vagy egyéb elhasználódás következményei,
• káló (mennyiség- vagy térfogat-csökkenés) vagy az áru természetes elváltozása miatt következnek be,
• az áru szakszerűtlen vagy hiányos előkezelése vagy csomagolása, az áru nem kifogástalan állapota a beraktározáskor, szakszerűtlen lefagyasztás, célszerűtlen tárolás miatt következnek be,
• a hűtőberendezés hibája esetén a szerelés befejezését vagy a végleges helyreállítást megelőző üzembe helyezés és a garantált zavarmentes üzemidő előtti üzembe helyezés következtében lépnek fel.

Biztosítási hely

A biztosítás a Magyar Köztársaság területén, a kötvényben megnevezett hűtőberendezésekre, mint biztosítási helyre érvényes. Ha a biztosított árut a biztosítási helyéről elszállítják, a biztosítási védelem megszűnik, kivéve, ha egy külön megállapodás keretében a biztosító a biztosítás helyén kívüli károkért is felel.

Biztosítási összeg, biztosítási díj

• A biztosítási összeg megfelel a betárolt összes áru együttes értékének.
• A biztosítási összeg képezi a díjszámítás alapját.

A biztosított kármegelőzési kötelezettségei

• A biztosított vagy az üzem felelős vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a biztosított áru tárolására szolgáló hűtőberendezés műszakilag kifogástalan, üzemképes állapotban legyen, hogy szakszerű felügyelet és karbantartás alatt álljon, hogy tartósan vagy szándékosan ne legyen műszakilag megengedett mértéken túl terhelve.
• A biztosított köteles a biztosító hivatalos megbízottjának a gépi üzem mindenkori megtekintését lehetővé tenni.
• Ha a biztosított a fenti kötelezettségeket nem teljesíti, elveszíti a jogát a biztosító szolgáltatásaira.

A biztosított kötelességei a káresemény bekövetkezésekor

1. A biztosított veszélyhelyzet vagy bekövetkezett kár esetén kártalanítást követelhet, ha az alábbi kötelezettségeinek eleget tesz:

• Minden tőle telhetőt megtesz a kárelhárítás és kárenyhítés érdekében. Amennyiben a körülmények megengedik, ilyen utasításokért a biztosítóhoz kell fordulnia, és lehetőleg követnie kell az utasításokat.
• A kárt haladéktalanul, legkésőbb annak tudomására jutásától számított három munkanapon belül írásban, telexen vagy távirati úton jelentenie kell a biztosítónak. A bejelentési határidő betartása szempontjából a feladás időpontja a mérvadó, Betöréses lopás, lopás- és rabláskárokat haladéktalanul jelenteni kell a rendőrségnek a tűzkárokat pedig a tűzrendészeti hatóságnak. Az erről készült jegyzőkönyvmásolatot a biztosítónak is be kell adni.
• Amennyire tőle elvárható és megkívánható, engedélyeznie kell a biztosítónak minden, a kár okának és nagyságának, valamint az általa fizetendő kártalanítás összegének megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, a biztosító kérésére szóban vagy írásban köteles megadni a szükséges felvilágosítást, és bemutatni minden szükséges bizonylatot. A biztosító kérésére köteles továbbá a megadott határidőn belül – mely legalább 2 hét – egy aláírt feljegyzést adni saját költségére a káreset napján meglévő és károsodott dolgokról, mégpedig lehetőség szerint megadva a káreset előtti értékét,
• Nem szabad a káreset következtében beállt állapotot a kár felmérésének befejezéséig (a kárfelmérésnek a bejelentéstől számított nyolc napon belül meg kell történnie) a biztosító hozzájárulása nélkül módosítani, kivéve, ha ez a módosítás a kár csökkenése érdekében vagy közérdek miatt ajánlott.

2. A biztosított köteles a kárfelmérés során a biztosítónak minden adatot írásban vagy szóban helytállóan és teljeskörűen megadni.

3. Ha a biztosított az előbbiekben felsorolt kötelezettségek valamelyikét megszegi, a biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, kivéve, ha a kötelezettségszegés sem szándékosságra, sem súlyos gondatlanságra nem vezethető vissza. E kötelezettségek súlyosan gondatlan megszegése esetén is fennmarad a biztosító fizetési kötelezettsége, ha a kötelezettségszegés sem a káresemény tisztázását, sem pedig a biztosítóra háruló fizetési kötelezettség megállapítását vagy annak mértékét nem befolyásolta. Az 1. bekezdés a) pontjában említett mentési kötelezettség súlyosan gondatlan megszegése esetén abban az esetben marad fenn a biztosító fizetési kötelezettsége, amennyiben a kár nagysága a kötelezettség kellő teljesítése esetén sem lett volna csökkenthető.

Ha a rendőrségi kárbejelentés elmarad, a kártalanítás a bejelentés pótlásáig megtagadható.

4. Ha a kár a közhálózatú áram- vagy vízszolgáltatás kiesése miatt következik be, akkor a kiesés okáról és időtartamáról nyilatkozatot kell beszereznie a biztosítottnak az illetékes áram- vagy vízszolgáltató üzemtől. A biztosító elhalaszthatja a kártalanítást a nyilatkozat bemutatásáig.

Kártalanítás

1. A kártalanítás az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) V. fejezetének értelmében a biztosított áru káridoponti valóságos értéke alapján történik, a kártalanítás összege a károsult tárgyaknál ezen érték és a maradvány értékének különbözete. A kártalanítási összeg megállapításakor a maradvány értékesíthetőségét is figyelembe kell venni. A biztosított minden káresetnél a kötvényben meghatározott önrészesedési összegig maga viseli a kárt.

2. A biztosított áru valóságos értéke

• azoknál az áruknál, amelyek kereskedelmi egységtől származnak, vagy nyersanyagoknál, melyeket a biztosított a termeléshez szerzett be, valamint mezőgazdasági termékeknél az újrabeszerzés értéke, levonva az esetlegesen megtakarított költségeket,
• azoknál az áruknál, melyeket a bztosított állít elő (félkész vagy késztermékek), az újraelőállítási költség, levonva az esetlegesen megtakarított költségeket.

Irányadó a káreset bekövetkeztének időpontjában érvényes ár (amennyiben piaci ár van, akkor a piaci ár), valamint az újraelőállításnak a káreset időpontjában érvényes költsége.

Arrennyiben a megtakarított költségekkel csökkentett értékesítési ár alacsonyabb, mint az a) és b) pontokban megállapított kártalanítási összeg, akkor az alacsonyabb értékesítési ár lép életbe kártalanítási összegként.

Ha vámköteles áruban, amely azonban mindeddig vámmentesen volt tárolva, a vámeljárás előtt kár keletkezik és ezután a vám és egyéb forgalmi adók esedékessé válnak, ezeket az összegeket is figyelembe kell venni a kártalanítási összeg kiszámításakor.

3, A kártalanítás teljesítése:

• a biztosított áru teljes megromlása, vesztesége vagy teljes elértéktelenedése esetén 2. bekezdés a) és b) pontja szerint számított kártalanítási értéken,
• részbeni romlás vagy veszteség, vagy nem teljes elértéktelenedés esetén a megállapított részkárok aranyában történik a kártalanítás.

4, Ha a már károsodott fagyasztott áruban további értékcsökkenés lép fel a szakszerűtlen kezelés vagy természetes okok miatt, akkor ez a pótlólagos értékcsökkenés nem képezi kártalanítás tárgyát.

5, Összetartozó, de önmagukban is önálló vagyontárgyaknál azt az értékvesztést nem lehet figyelembe venni, amelyet a sértetlenül maradó szenved más, önmagukban önálló dolgok sérülése, megsemmisülése vagy értékcsökkenése miatt.

Ráfordítások megtérítése

1. Azokat a ráfordításokat, még ha eredménytelennek bizonyulnak is, amelyeket a káreset elhárítása vagy mérséklése érdekében a biztosított ajánlatosnak tartott és megtett, megtéríti a biztosító. Nem tartoznak azonban ide azok a ráfordítások, amelyek a mentési kötelezettség teljesítésekor egészségkárosodást okoznak. Szintén nem térítendő a díjmentes, közérdeket szolgáló tűzoltóság vagy más segítségre kötelezettek szolgáltatása.

2. Előlegre a biztosító nem kötelezett. A ráfordítások és a kártalanítás összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget, amennyiben a ráfordítások nem a biztosító utasításai miatt történtek.

Alulbiztosítás esetén a ráfordítások ugyanabban az arányban térítendők, mint a kár.

Szakértői eljárás

A szakértői jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell legalább:

• akár vélt vagy valódi keletkezési okát,
• a károsodott biztosított áruk értékét közvetlenül a káreset előtt,
• károsodott áruknál a maradvány értékét,
• a nem károsult (megmentett) biztosított áruk értékét.

Jogviszony a káresemény után (kiegészítés)

A káresemény napjától a biztosítási összeg az adott biztosítási időszak hátralévő részére vonatkozóan a kifizetett kártalanítás összegével csökken (alulbiztosítás esetén részarányosan).

Ha a biztosított haladéktalanul – még mielőtt további károk keletkeznének – az éves díjat megfelelően kiegészíti, és a továbbiakban a megfelelő fizetési ütemben fizeti az eredeti biztosítási összegre vonatkozó díjat, akkor ettől az időponttól kezdődően a biztosítás ismét a korábbi biztosítási összegre érvényes.

Vissza a hűtött áruk biztosításának általános bemutatásához

Várjuk szíves megkeresését!