A megóvási érdek elsősorban az építtető (finanszírozó, beruházó) és a kivitelezõ (fõvállalkozó, alvállalkozó) szervezetek körében – és beruházásnak vagy befejezetlen termelésnek minõsülõ vagyonhoz kötõdõen – jelentkezhet.

A korábbi építés- és szerelésbiztosítási termékekkel összehasonlítva az új termék az alábbi főbb eltéréseket tartalmazza, melyre felhívjuk szíves figyelmét:

• Az új termék nem összevont építés- és szerelésbiztosítás, így jelen építésbiztosítás a döntően építési munkákat tartalmazó beruházások biztosítására szolgál.
• Az új termék záradék rendszere jelentősen kibővült a korábbi termékhez képest, így a kockázatok rugalmasan, hézagmentesen biztosíthatók.

Egy adott létesítmény az építésbiztosítással kompletten fedezetbe vonható, tehát abban az esetben sem szükséges külön szerelésbiztosítás megkötése, ha a létesítmény technológiai gépek, gépsorok kivitelezését is tartalmazza. A biztosítási szerződés vonatkozásában létesítményen a mély- és magasépítési munkával, illetõleg az egyéb mérnöki és gépészeti tevékenységgel megvalósuló építmény, gép, gépsor, technológiai és egyéb berendezés, vagy azok összessége értendõ.

A biztosítás szerkezete

Az építésbiztosítás szerződési feltételei a következő elemekből épülnek fel:
Általános szerződési feltételek
I. fejezet Vagyonbiztosítási feltételek
II. fejezet Felelősségbiztosítási feltételek
valamint a fedezetbővítő, illetőleg fedezetszűkítő záradékok.

A biztosítottak/szerződők köre

A biztosított az, akinek az építési tevékenység tárgyát képező létesítménynek és a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöknek a megóvásához, illetőleg a vállalkozás szerződés szerinti teljesüléséhez érdeke fűződik (pl. építtető, beruházó, kivitelező, fővállalkozó, alvállalkozó). A szerződő az, aki (ha nem azonos a biztosítottal) a biztosított javára a szerződést megköti, és a díj megfizetésére köteles.

A biztosítási fedezet teljes körű megvalósítása érdekében célszerű, ha minden érdekelt egy biztosítási szerződés keretében van biztosítva.

A biztosítási szerződés hatálybalépése, a biztosító kockázatviselése

A biztosítási szerződés – létrejötte esetén – egyéb megállapodás hiányában az azt követő napon lép hatályba, amikor a biztosított / szerződő az első díjat a biztosító számlájára befizeti, illetőleg amikor a szerződő felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

Ha a felek a szerződésben a biztosítási szerződés hatálybalépését illetően későbbi időpontban állapodnak meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az időpontban kezdődik.

A már folyamatban lévő építési tevékenységre kötött biztosítási szerződés – ha a felek másképp nem állapodnak meg – az első díjfizetést követő napon nulla órakor lép hatályba.

A biztosító kockázatviselése a biztosítás hatálybalépését követően – más megállapodás hiányában – abban az időpontban kezdődik, amikor a biztosított a biztosítás tárgyát képező építési tevékenységet, így az építési területen az előkészítő munkálatokat (pl. a bontást, földkitermelést, tereprendezést) megkezdte, illetőleg a tevékenység megkezdéséhez szükséges biztosított gépeket, berendezéseket, felszereléseket, anyagokat az építési területen elhelyezte.

A biztosító kockázatviselése megszűnik a határozott időtartam lejártával, a biztosítási szerződésben (ajánlatban, adatközlőn) meghatározott időpontban. A kockázatviselés azt megelőzően is megszűnik a biztosított létesítmény végleges vagy ideiglenes átadás-átvételekor, illetőleg használatbavételének időpontjában.

Ha a létesítmény egy részének az átadás-átvétele, illetőleg használatbavétele előbb megtörténik, akkor a biztosító veszélyviselése e részekkel kapcsolatban megszűnik, míg a be nem fejezett részekre változatlanul fennmarad.

A biztosítás tartama

A biztosítási szerződés határozott időtartamra (a megvalósulás időtartamára) jön létre.
A biztosítás időtartama a biztosító előzetes írásbeli hozzájárulásával különdíj ellenében meghosszabbítható.

A biztosítás területi hatálya

A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési hely(ek)en (a tervdokumentáció szerinti magyarországi építési/szerelési területen) bekövetkezett káreseményekre terjed ki.

A biztosítási események, a biztosítással fedezett károk

A kockázatviselés ideje alatt keletkező:

• anyagi (materiális) károk: a létesítménynek, illetőleg az építési/szerelési területen lévő biztosított vagyontárgyaknak előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul bekövetkezett minden olyan dologi károsodása, amely a rendeltetésszerű használat, illetőleg az építési/ szerelési tevékenység folytatása érdekében azok javítását, helyreállítását, pótlását teszi szükségessé, és amelyekkel kapcsolatban a biztosító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki.
• felelősség körében okozott károk: azok a személysérüléses és dologi károk, amelyeket a biztosított a biztosítás tárgyát képező építési/szerelési tevékenység során a biztosítottnak nem minősülő harmadik személynek szerződésen kívül okozott, és amelyekért a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

Kizárások és szolgáltatáskorlátozások

Általános kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek az alábbiakban felsorolt okok miatt következnek be:

• háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború,
• a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel,
• lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, katonai vagy népfelkelés, ellenforradalom, forradalom, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki,
• terrorcselekmény (A jelen kizárás szempontjából terrorcselekményen olyan cselekményt értünk, amely esetében politikai, vallási, ideológiai vagy hasonló célok érdekében bármely személlyel vagy csoporttal szemben erőt, erőszakot és/vagy fenyegetést alkalmaznak, beleértve a bármely kormány befolyásolására irányuló szándékot és/vagy a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélemlítését, akár egyénileg, akár szervezet(ek) vagy kormány( ok) nevében követik el.)
• nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő események okozták-e, vagy sem,
• műhold és űrjármű lezuhanása, becsapódása,
• olyan közigazgatási határozat végrehajtása, amely építkezést, bontást, javítást, átalakítást, újjáépítést, illetőleg a biztosított épületek, építmények nem károsodott részeinek bontását, átalakítását rendelte el,
• a létesítmény kivitelezésének teljes vagy részleges beszüntetése.

A biztosító az általános kizárásokon túlmenően a vagyonbiztosítási fedezet keretében nem téríti meg:

• a kopás, normális állagromlás, korrózió, oxidáció, használaton kívüli állás, illetőleg a normális légköri viszonyok miatt bekövetkezett károkat,
• a hibás tervezés miatt keletkezett károkat,
• a hibás vagy alkalmatlan anyagok és/vagy hibás kivitelezés miatt szükségessé vált pótlás vagy javítás költségeit. A kizárás azonban nem terjed ki a hibás vagy alkalmatlan anyagok és/vagy hibás kivitelezés miatt más, és egyébként megfelelő módon kivitelezett vagyontárgyakban keletkezett károkra.
• az építésnél használt gépek és berendezések azon kárait, amelyek belső meghibásodásból – így különösen elektromos vagy mechanikai meghibásodásból, törésből vagy üzemzavarból, hűtő- vagy egyéb folyadékok megfagyásából, nem megfelelő kenésből, az olaj vagy a hűtőfolyadék hiányából – erednek. A fenti meghibásodások, üzemzavarok miatt más dologban keletkezett károkra a biztosító kockázatviselése azonban kiterjed.
• az esztétikai sérülésből származó károkat,
• azokat a károkat, amelyek az építési/szerelési technológia módosításából, kiegészítéséből, fejlesztéséből azért keletkeztek, mert a konstrukcióért felelős tervező, illetőleg gyártó tudomása és/vagy hozzájárulása nélkül megváltoztatták a szerkezet teherviselő képességét, szilárdságát, üzemi tulajdonságait,
• az építési/szerelési munka félbeszakadásából, szüneteléséből, a késedelemből, a teljesítés elmaradásából származó gazdasági hátrányként, üzemszüneti veszteségként (pl. túlóra, sürgősségi felár, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség formájában) felmerült károkat,
• az éjszakára, munkaszüneti napra, pihenőnapra soron kívül elrendelt munka, valamint a rendkívüli munkavégzés miatti munka bérköltségeit, illetőleg az expressz vagy légipostafuvar miatti többletköltségeket,
• a kötbér, bírság és egyéb büntető jellegű költségeket,
• a kedvezmények elvesztéséből vagy piacvesztésből adódó károkat,
• a garancia és szavatosság körében megtérülő károkat,
• a más biztosítás alapján megtérülő károkat.
• a leltározás vagy időszakos ellenőrzés alkalmával feltárt hiányt vagy veszteséget, kivéve, ha a biztosított/szerződő bizonyítja, hogy a hiány az építési területen elkövetett betöréses lopás vagy rablás következménye.

Betöréses lopásnak minősül, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló, megfelelően lezárt és illetéktelen behatolás ellen védett helyiségbe erőszakos módon behatol, ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználva a lezárt helyiség ajtaját hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetőleg más eszközzel kinyitja.

Behatolás ellen védett helyiségnek az minősül, ha a helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább a következőknek megfelelnek:

• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 6 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos értékű,
• az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védve vannak,
• az ajtók zárását biztonsági zár végzi,
• biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár.

Rablásnak minősül, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása céljából a tettes a biztosított/szerződő alkalmazottja vagy megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg ezen személy(eke)t ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, továbbá, ha a tetten ért tolvaj a vagyontárgy megtartása végett a fent megnevezett személyek ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

A biztosító az általános kizárásokon túlmenően a felelősségbiztosítási fedezet keretében nem téríti meg:

• az I. fejezet (vagyonbiztosítási feltételek) alapján biztosított vagy biztosítható vagyontárgyak károsodása folytán felmerült megvalósítási, ismételt megvalósítási, javítási vagy pótlási költségeket,
• a tárgyakban, talajban, épületekben vibráció, rezgés vagy a teherhordó elemek eltávolítása, meggyengítése, megépítésének elmulasztása miatt bekövetkező valamint az ezekre visszavezethető károkat;
• azokat a károkat, amelyeket a biztosítási szerződés I. fejezete (vagyonbiztosítási feltételek) szerint részben vagy teljes egészében fedezetbe vett létesítmény kivitelezésében résztvevő biztosított gazdálkodó szervezet vagy bármely egyéb cég munkavállalóinak vagy foglalkoztatottjainak, illetőleg ezek családtagjainak személyi sérüléses balesete miatt érvényesítettek;
• azokat a károkat, amelyek a biztosítási szerződés I. fejezete (vagyonbiztosítási feltételek) szerint részben vagy teljes egészében fedezetbe vett létesítmény kivitelezésében résztvevő biztosított gazdálkodó szervezet vagy bármely egyéb cég munkavállalóinak vagy foglalkoztatottjainak a tulajdonában vagy felelős őrizetében levő vagyontárgyakban keletkeztek;
• a forgalmi engedéllyel rendelkező közúti közlekedési eszközök, vízi- és légi járművek által okozott károkat;
• a környezetvédelmi jogszabályok és előírások megsértése miatt okozott károkat;
• a környezetszennyezéssel okozott károkat, kivéve, ha a kár váratlanul, előre nem láthatóan, baleseti jelleggel következett be.

A biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki továbbá:

• a fuvarozói minőségben okozott károkra;
• a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással fedezett károkra;
• az elmaradt vagyoni előnyre (tervezett nyereség, elmaradt haszon, termeléskiesés, elmaradt magtakarítás, egyéb veszteség);
• kötbér, bírság, más büntető jellegű költségekre;
• a munkabaleset miatti munkáltatói felelősségből, illetőleg az egyéb szervezett munkavégzés keretében természetes személy(ek) foglalkoztatásából eredő olyan károkra, amelyek károsultjai a biztosított munkavállalói vagy foglalkoztatottjai,
• a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigényekre.

Záradékok

A biztosítási fedezet a felek megállapodása szerint az építés tárgyának és jellegének megfelelően az alábbi záradékrendszer alkalmazásával módosítható.

Kockázatbővítő záradékok

Az alábbi záradékokat a biztosított kezdeményezi a biztosítási fedezet bővítése érdekében.

• 001. záradék: A sztrájk, zavargás és polgári megmozdulás következtében fellépő károk fedezete
• 002. záradék: A keresztfelelősség
• 003. záradék: A szavatossági időszakra vonatkozó fedezet
• 004. záradék: A szavatossági időszakra vonatkozó kiterjesztett fedezet
• 006. záradék: A túlórák, továbbá a munkaszüneti napokon, illetőleg éjszaka végzett munkák, valamint az expressz fuvarok többletköltségeinek fedezete
• 007. záradék: A légi fuvarok többletköltségeinek fedezete
• 013. záradék: A telephelyen kívül tárolt vagyontárgyak fedezete
• 113. záradék: A belföldi szállítás fedezete
• 115. záradék: A tervezői kockázat fedezete
• 116. záradék: Az átvett vagy üzembe helyezett biztosított létesítmények fedezete
• 119. záradék: Az építtető meglevő vagyontárgyainak, illetőleg a biztosított felelős őrizetében lévő vagyontárgyaknak a fedezete
• 120. záradék: A vibráció, a teherhordó szerkezetek meggyengítése vagy eltávolítása

Kockázatszűkítő záradékok

Az alábbi záradékokat a biztosító kezdeményezi az adott létesítmény jellegének megfelelően az átlagos kockázattól való eltérés kezelése, illetőleg a biztosítási fedezet behatárolása céljából.

• 005. záradék: Az építési és szerelési ütemtervre vonatkozó különfeltételek
• 008. záradék: A földrengésveszélyes övezetekben létesülő építményekre vonatkozó különfeltétel
• 009. záradék: A földrengés okozta károk és felelősségi kárigények kizárása
• 010. záradék: Az árvíz vagy magas vízállás okozta károk és felelősségi kárigények kizárása
• 012. záradék: A szélvihar okozta károk és az azzal kapcsolatban bekövetkezett vízkárok és felelősségi kárigények kizárása
• 100. záradék: A gépek és berendezések próbaüzemének fedezete
• 101. záradék: Az alagút- és tárnaépítés különfeltételei
• 102. záradék: A felszín alatti közművezetékekre vonatkozó különfeltételek
• 103. záradék: A mezőgazdasági termények, erdők, növényi kultúrák kárainak kizárása
• 104. záradék: A duzzasztógátak és víztárolók építésére vonatkozó különfeltételek
• 106. záradék: A szakaszos kivitelezésre vonatkozó különfeltétel
• 107. záradék: A felvonulási létesítményekre és raktárakra vonatkozó különfeltételek
• 108. záradék: Az építőgépekre, építési segédszerkezetekre és építőszerszámokra vonatkozó különfeltétel
• 109. záradék: Az építőanyagok tárolására vonatkozó különfeltétel
• 110. záradék: A csapadékvíz, magas vízállás és árvíz elleni biztonsági intézkedésekre vonatkozó különfeltétel
• 111. záradék: A felszínközeli talajmozgás utáni helyreállítás költségeire vonatkozó különfeltétel
• 112. záradék: A tűzvédelmi berendezésekre és az építkezés helyszínén alkalmazandó tűzbiztonsági szabályokra vonatkozó különfeltételek
• 114. záradék: A sorozatkárok
• 117. záradék: A víz- és szennyvízvezetékek fektetésére vonatkozó különfeltételek
• 118. záradék: A kútfúrás
• 121. záradék: A cölöpalapozási és támfalépítési munkálatokra vonatkozó különfeltételek

A biztosítható vagyontárgyak és költségek

A biztosítható vagyontárgyak

A tervdokumentáció szerinti építési/szerelési tevékenység tárgyát képező létesítmény az átadás-átvételt, illetőleg az üzembe helyezést megelőző mindenkori állapotában, beleértve a létesítménybe való beépítés céljából az építési területen lévő anyagokat is.

Az építés helyszínén lévő, beépítésre nem kerülő, de az építési tevékenység folytatásához szükséges vagyontárgyak [így különösen gépek, felszerelések, berendezések, segédanyagok (a továbbiakban összefoglalóan munkagépek)].

Nem biztosítható vagyontárgyak

A dokumentációk, tervek, rajzok, számítások, iratok, készpénz, bélyegek, okmányok, értékpapírok. A forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező közúti személy- és teherszállító járművek, vízi és légi járművek.

A biztosítható költségek

A biztosított/szerződő a szerződésben biztosítási összeget határozhat meg a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyak káraival összefüggésben indokoltan felmerülő alábbi költségek fedezetére:

• mentési, oltási költségek,
• bontási, romeltakarítási és maradványeltávolítási költségek, a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési és megsemmisítési költségeinek kivételével,
• a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati, ténymegállapítási és szakértői költségek.

A biztosítási összeg

A biztosítási összeg a biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának a felső határa. A biztosított vagyontárgyak, illetőleg vagyoncsoportok, továbbá a biztosított költségek biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biztosítási összegek a vagyontárgyak és a vagyoncsoportok között nem csoportosíthatók át.

A biztosított létesítmény, illetőleg a munkagépek biztosítási összegének megállapítása az alábbiak szerint történik: A létesítmény biztosítási összege az építési/szerelési teljesítés várható értéke a munkák tervezett befejezésének időpontjában. A biztosítási összeg meghatározásánál figyelembe kell venni az anyagköltségeket, béreket, szállítási költséget, vámokat, illetékeket, valamint az építtető által szállított anyagokat és a meglevő építményrészeket is.

A munkagépek biztosítási összegét az új érték vagy a valóságos érték alapján kell megállapítani. A vagyontárgyanként meghatározott biztosítási összeg a biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának lehetséges felső határa.

A biztosított költségek – összevont – biztosítási összege a biztosítási eseményekkel összefüggésben felmerülő költségek – szerződő által (pl. becsléssel) meghatározott – várható legmagasabb értékeinek összege.

A felelősségbiztosítási fedezet biztosítási összege a biztosítási szerződésben biztosítási eseményenként, illetőleg a biztosítás teljes időtartamára kárcsoportonként (személyi sérüléses kár, dologi kár) meghatározott összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felső határát jelenti. Ha a káresemény időpontjában a biztosított vagyontárgy, vagyoncsoport biztosítási összege kisebb, mint a feltételek alapján meghatározott kárkori új, illetőleg valóságos érték, akkor a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a kárkori új, illetőleg valóságos értékhez aránylik (arányos kártérítés).

A biztosító arányos kártérítést alkalmaz akkor is, ha az építési/szerelési teljesítés várható értéke a káresemény időpontjában magasabb a szerződéskötéskor meghatározott biztosítási összegnél.

Az alulbiztosítás tényét a kárrendezés során a biztosító a szerződés minden egyes, tételesen felsorolt vagyontárgyánál, vagyoncsoportjánál külön-külön vizsgálja. Teljes körű (a teljes létesítményvagyonra kiterjedő) biztosítást javaslunk ügyfeleinknek, mivel a biztosítási fedezet alá nem kerülő vállalkozói teljesítésben esetleg bekövetkező – és így meg nem térülő kár – komoly fennakadást okozhat, és a teljes beruházás sikeres megvalósítását is veszélyeztetheti.

A díjfizetés és díjmódosítás lehetősége, módja

A biztosítási díj meghatározása

A jelen biztosítás határozott díjú vagy elszámolásos rendszerű.

A biztosító a biztosítás határozott díját, illetőleg elszámolásos rendszerű biztosítás esetén az előzetes díjat a biztosított vagyontárgyakra és költségekre meghatározott biztosítási összegek (díjalapok) alapján a kockázat függvényében állapítja meg.

A biztosítási díj a díjalapok és a kockázatra jellemző díjtételek szorzata.

Az elszámolásos rendszerű biztosítás előzetes díja a vagyontárgyak, illetőleg vagyoncsoportok, továbbá a költségek ajánlatban meghatározott biztosítási összegeinek alapján kiszámított díj. Az előzetes díjat a felek minimális díjnak tekintik.

Az elszámolásos rendszerű biztosítás végleges díját a biztosító a kockázatviselés megszűnése után, az építési teljesítmény végleges értéke alapján számolja el, a szerződéskötéskor az ajánlatban meghatározott díjtételekkel. A biztosított/szerződő köteles az ehhez szükséges adatokat a biztosító felhívásától számított harminc napon belül rendelkezésre bocsátani.

Az elszámolást a biztosító az adatközlés beérkezését követő harminc napon belül elkészíti. Díjkülönbözet esetén a biztosító számlát állít ki, melyet a szerződő a kibocsátást követő harminc napon belül köteles kiegyenlíteni.

A biztosítási díj fizetése

A biztosítási díj, illetőleg az elszámolásos rendszerű biztosítás előzetes díja – ha a felek nem állapodnak meg részletfizetésben – a szerződéskötéskor egy összegben, előre esedékes.

Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, a díj az ajánlatban megjelölt időpontban esedékes. Biztosítási eseménynek minősülő kár esetén a biztosító a részletfizetési kedvezményt jogosult megvonni. A részletfizetési kedvezmény megvonásával a még hátralévő díj esedékessé válik.

A díj meg nem fizetésének következménye a szerződés megszűnése.

Díjmódosításra abban az esetben van lehetősége a biztosítottnak, ha kockázati viszonyokban változás állt be, vagy ha a vállalni kívánt önrészesedésen, illetőleg a biztosítási összegeken változtatni kíván, és a biztosítóval ebben megállapodik.

A biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége

A biztosítottnak/szerződőnek a szerződés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett, és köteles a biztosító minden írásban feltett kérdésére a valóságnak megfelelően válaszolni.

A biztosított köteles a biztosító kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átadni. A biztosított köteles a biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésének mértékére, és köteles jelezni az átadott dokumentumok tartalmában bekövetkezett bármilyen változást, a módosított dokumentumok egyidejű átadása mellett.

A közlési és változásbejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli.

A biztosító előzetes értesítés után jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő által szolgáltatott adatok helyességét.

Tennivalók a biztosítási káresemény bekövetkeztekor

A biztosítottnak a kockázatviselés körébe tartozó káreseményt haladéktalanul, de legkésőbb az észlelésétől számított két napon belül, írásban be kell jelentenie a biztosító azon szervezeti egységének, amelyik a szerződését kezeli. A kárbejelentés tartalmát a biztosítási feltételek részletesen meghatározzák.

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított – a jogszabályban meghatározott esetekben – haladéktalanul köteles az illetékes hatóságnak (így különösen a tűzvédelmi, építésügyi, műemléki, környezetvédelmi, egészségügyi és közlekedési hatóságnak) bejelentést tenni, illetőleg – ha bűncselekmény gyanúja forog fenn – a rendőrhatóságnak feljelentést tenni, és a bejelentés vagy feljelentés másolati példányát a kárbejelentéshez mellékelni. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított a vagyontárgy állapotában, a kár helyszínén, a biztosító kárfelmérésének (helyszíni szemle) megkezdéséig, de legkésőbb a kárbejelentésnek a biztosítóhoz való beérkezésétől számított ötödik munkanapon 24 óráig csak olyan mértékben változtathat, amennyire ez a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében számára a fizetési kötelezettség elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik.

A biztosító szolgáltatása, a kártérítés mértéke

A biztosító a károkat – a kártérítés szabályai szerint – káreseményenként, az ajánlaton, adatközlőn vagyontárgyanként és vagyoncsoportonként meghatározott, továbbá a költségekre feltüntetett összeghatárig (biztosítási összeg), az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelembevételével történt, és a biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult, valamint a vagyontárgyat helyreállították, illetőleg pótolták, és annak során az általános forgalmi adó igazoltan felmerült. A vagyontárgyankénti, illetőleg vagyoncsoportonkénti biztosítási összegek a biztosítási tartam alatt kifizetett kártérítési összegekkel csökkennek, kivéve, ha a szerződő a díjat megfelelően kiegészíti.

A biztosító a kártérítés összegét a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adat, okmány, dokumentáció beérkezésétől számított 30 napon belül kifizeti.

A szerződés felmondásának feltételei

A határozott időtartamra kötött biztosítás nem mondható fel.

Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot szabályzata értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

Ha a biztosító a fenti jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

A biztosítási szerződés megszűnése

A biztosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnhet a biztosítási érdek megszűnésével, vagy ha a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, valamint a díjfizetés elmaradása miatt. Egyébként a határozott időtartamra szóló szerződés a tartam lejártakor szűnik meg.

A biztosított költségek térítése

A biztosító a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt biztosított költségeket az ajánlatban, adatközlőben megjelölt értékig téríti meg.

A felelősségi károk térítésének szabályait a felelősségbiztosítási feltételek részletesen tartalmazzák. A biztosító a károsult kárát és a kár érvényesítésével kapcsolatban felmerült költségeket az egy biztosítási eseményre meghatározott biztosítási összeghatárig téríti meg az önrészesedés figyelembe vételével.

A biztosítónak a teljes biztosítási időtartamra vonatkozó teljesítési kötelezettsége azonban – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg a szerződésben a biztosítási időtartamra meghatározott biztosítási összeget.

A kártérítési szabályai

A létesítményben keletkezett károk térítése teljes kár esetén a készültségi foknak megfelelő ténylegesen felmerült költségek, míg részleges kár esetén a javítási költség, a káridőpontig ténylegesen felmerült költségek erejéig történik.

A munkagépekben keletkezett károk térítése a biztosított saját tulajdonát képező új értéken biztosított vagyontárgyak vonatkozásában:

• teljes kár esetén a káridőponti új érték: újra-előállítási érték, ill. újrabeszerzési érték,
• részleges kár esetén a helyreállítás költsége a vagyontárgy káridőponti újra-előállítási, ill. újrabeszerzési értékéig.

Valóságos értéken biztosított vagyontárgyak (saját és idegen tulajdonú) vonatkozásában:

• teljes kár esetén a káridőponti valóságos érték,
• részleges kár esetén a helyreállítás költsége – az új anyagok beépítéséből származó értékemelkedés levonásával – a vagyontárgy káridőponti valóságos értékéig.

A biztosító mentesülése

A károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében a biztosított köteles megtenni minden tőle elvárható intézkedést. A biztosított mindenkor köteles betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, a tervezésre, építésre, anyagmozgatásra, telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra, beszerelésre és bontásra vonatkozó szakmai előírásokat.

A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetőleg a szerződő fél, a biztosított jogi személy vezető szerve, illetőleg e szerv tagja, vezető beosztású alkalmazottja vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, jogellenesen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. A közlési, illetőleg változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a kárbejelentési kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

Alkalmazandó jog

A biztosítási szerződésre a magyar jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

A biztosító visszakövetelési joga

A biztosító a kifizetett felelősségbiztosítási kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

Vissza az építés biztosítás általános bemutatásához

Várjuk szíves megkeresését!