A biztosítás sajátosságai

A géptörés üzemszünet biztosítás – mivel a géptörésbiztosítás (alapbiztosítás) szerinti biztosítási esemény miatt bekövetkezett üzemszüneti veszteség miatt bekövetkező üzemszüneti veszteségre nyújt fedezetet – kiegészítő jellegű.

Kiegészítő jellege megnyilvánul abban, hogy

• csak akkor köthető meg, ha a gazdálkodó szervezet rendelkezik géptörés-biztosítással;
• minden szempontból osztja az alapul szolgáló géptörés-biztosítás sorsát;
• biztosítási eseménye az alapul szolgáló géptörés.

A biztosító kockázatviselésének kezdete

A biztosító kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi időpont, mint az alapul szolgáló géptörés-biztosítási szerződés kockázatviselésének kezdete.

A biztosítás tartama és a biztosítási évforduló

Ha az alapul szolgáló géptörés-biztosítási szerződés határozatlan tartamú, az üzemszünet biztosítás mind határozott, mind határozatlan időtartamra megköthető. Határozott tartamú alapbiztosítási szerződés esetén azonban az üzemszünet biztosítási szerződés is csak határozott, legfeljebb az alapbiztosítással azonos tartamú lehet.

A biztosítási évforduló megegyezik az alapul szolgáló biztosítás évfordulójának napjával.

A biztosítás hatálya

A biztosító a géptörés üzemszünet biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen a szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett géptörés következtében fellépő üzemszünetből eredő károkra nyújt fedezetet.

A biztosítási esemény

A biztosítási esemény az alapul szolgáló géptörés-biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási esemény miatt bekövetkezett üzemszüneti veszteség, feltéve, hogy

• a biztosító szolgáltatási kötelezettsége az alapul szolgáló géptörés-biztosítás alapján fennáll és
• a géptörés-üzemszünetbiztosítási fedezet a károsodott vagyontárgyra kiterjed.

Kizárások és a biztosítással nem fedezett károk

Kizárások:

• a garancia és a szavatosság alapján megtérülő veszteség;
• a felelősség vagy az alapbiztosításon kívüli más biztosítás alapján megtérülő vagyonkárok miatti veszteség;
• az állami kártalanítás alapján megtérülő veszteség;

Biztosítással nem fedezett károk

Nem minősül üzemszüneti veszteségnek az a veszteség, mely:

• nem az alapul szolgáló szerződésben meghatározott géptörés következménye;
• az üzemszünet alatt fellépő, de nem az üzemszünetet kiváltó események következménye;
• olyan gépekben, berendezésekben, illetve alkatrészekben bekövetkezett töréskár következménye, melyre az üzemszünet biztosítás nem terjed ki, még akkor sem, ha ennek következtében más, a biztosítási fedezetbe vont gép, illetve berendezés sérült;
• a termeléshez, a rendeltetésszerű működéshez szükséges alapanyagok, félkész- és késztermékek hiánya, megsemmisülése, romlása, egyéb károsodása következtében fellépő veszteségek még akkor sem, ha a biztosított vagyontárgyat ért géptörés miatt következik be;
• hatóságilag elrendelt építési vagy helyreállítási tilalom, üzemkorlátozás következménye.

A biztosító nem téríti meg az üzemszüneti veszteség azon részét, amely:

• a károsodott vagyontárgyak helyreállításának, utánpótlásának késedelmessége, a helyreállításhoz, beszerzéshez szükséges pénzeszközök hiánya miatt keletkezett;
• a biztosított késedelme, mulasztása miatt következett be;
• pénz, betétkönyv, értékpapír, értékcikk, okmány, üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat, program, szoftver megsemmisülése, eltulajdonítása, elveszése, hiánya vagy megrongálódása miatt keletkezett;
• szerződésből adódó olyan kötelezettségek megszegése miatt állt elő, mint a gyártási, szállítási határidő késedelme, valamilyen szolgáltatás elmaradása miatti kártérítési, kártalanítási és egyéb kötelezettségek;
• kedvezmények, támogatások elvesztéséből adódott;
• olyan üzletvesztés, amely szerződések, megrendelések felmondása miatt akkor következett be, amikor az üzemszünet megszűnését követően a tevékenység már folytatható lett volna;
• a géptörés bekövetkezésétől számított, az üzemszünetbiztosítási szerződésben meghatározott maximális kártalanítási időszakon túl keletkezett.

Ha a géptörés bekövetkeztekor a tevékenység valamely más okból már szünetel, a biztosító csak arra az időszakra vonatkozó nyereségkiesést téríti meg, mely időszak a géptörés miatti üzemszünetnek minősül.

Ha az alapbiztosítással biztosított gépek helyreállítása nem az eredeti állapotnak megfelelően történt, és/vagy a biztosított a helyreállítást egybekötötte a vállalkozás felújításával, bővítésével vagy újabb tárgyi eszközök beszerzésével, a biztosított nem igényelheti az ebből eredő többletveszteség megtérítését, illetve ez nem hosszabbítja meg a tényleges kártalanítási időszakot.

A biztosítható üzemszüneti veszteségek és a biztosítási összeg

Biztosítható üzemszüneti veszteségek

• bruttó nyereségkiesés és
• a könyvvizsgálói költségek

Ennek megfelelően a biztosítási összeg a bruttó nyereségre és a könyvvizsgálói költségekre meghatározott összegekből tevődik össze.

A bruttó nyereségre meghatározott biztosítási összeget a szerződő fél a maximális kártalanítási időszakra, illetve a tárgyi biztosítási évre (12 hónapra) adja meg, a nettó nyereségre és az állandó költségekre megbontva.

A bruttó nyereségre meghatározott biztosítási összegeket önálló elszámolású gazdasági egységenként – esetenként kockázatviselési helyenként – kell meghatározni abban az esetben, ha a bruttó nyereségráta az egyes önálló elszámolású gazdasági egységekre külön is kimutatható.

A bruttó nyereség biztosítási összegét a tárgyi biztosítási évet megelőző üzleti év nettó árbevételéből és bruttó nyereségéből a várható növekedést figyelembe véve határozza meg a szerződő. A maximális kártalanítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget a tárgyi biztosítási évre vonatkozó biztosítási összeghez arányosítva kell meghatározni. Ha a maximális kártalanítási időszak 12 hónapnál rövidebb, a biztosítási összeg megállapításánál az előző üzleti évnek a maximális kártalanítási időszakkal megegyező tartamú azon időszakát kell figyelembe venni, amely alatt a biztosított a legmagasabb nettó árbevételt, illetve bruttó nyereséget elérte.

Minden olyan esetben, amikor a tárgyévet megelőző üzleti év nem teljes vagy az adatok nem állnak rendelkezésre, a tárgyi biztosítási évet megelőző üzleti év bruttó nyereségét és nettó árbevételét számítással, becsléssel kell megállapítani. Ezt a módszert kell alkalmazni új tevékenységre beállított gépek biztosítása esetén is.

A könyvvizsgálói költségek biztosítási összege a szerződő által választott összeg.

A géptörés bekövetkeztének időpontjában hatályos maximális kártalanítási időszakra meghatározott biztosítási összeg minden esetben a biztosító szolgáltatásának felső határa.

A biztosítási összeg újrafeltöltése

A maximális kártalanítási időszakra meghatározott biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett szolgáltatási összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti.

A biztosítási díj

A biztosítási díj megállapításának alapja a biztosítási összeg. A biztosító a szerződő által közölt adatok alapján évente állapítja meg a biztosítási díjat, melynek elfogadásáról a szerződő írásban nyilatkozik.

Ha a szerződés elszámolásos rendszerű, az első díj előzetes díj. A tényleges biztosítási összeg alapján a biztosító végelszámolás készít. Nem elszámolásos biztosítási szerződés esetén az első díj végleges éves díjnak minősül.

A biztosított közlési, változás-bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettsége

A biztosított köteles a szerződéskötés előtt nyilatkozni, hogy a számviteli törvény szerinti eredménykimutatása összköltségeljárással („a” vagy „b” változat szerint), illetve forgalmi költség eljárással („a” vagy „b” változat szerint) készült.

A biztosítottnak/szerződőnek a szerződés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett, és köteles a biztosító minden írásban feltett kérdésére a valóságnak megfelelően válaszolni.

A biztosított köteles a biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésének mértékére.

Az adatszolgáltatás költségei a biztosítottat terhelik.

Tennivalók a biztosítási káresemény bekövetkeztekor A biztosított köteles a géptörés bejelentésével egy időben, de legkésőbb a géptörés felmérésének megkezdésekor a biztosítóval írásban közölni, hogy az üzemszünet biztosítás alapján a bruttó nyereségkiesés, illetve a költségek megtérítésére is igényt tart.

A kárbejelentés tartalmát és a kárigény érvényesítésének szabályait a biztosítási feltételek részletesen meghatározzák.

A biztosító szolgáltatása, a kártérítés mértéke

A biztosítási esemény bekövetkezte esetén a biztosító a tényleges kártalanítási időszak alatti bruttó nyereségkiesést, valamint a könyvvizsgálói költségeket téríti meg az önrészesedéssel csökkentve, a maximális kártalanítási időszakra meghatározott és a géptörés bekövetkeztének időpontjában hatályos biztosítási összeg erejéig.

Az üzemszüneti veszteség megállapításánál figyelembe kell venni az üzleti tervhez képest az üzletmenet változásait, üzleti trendeket, az üzletmenetet befolyásoló különleges tényezőket; valamint mindazokat a körülményeket, amelyek az üzem menetét és nyereségét a tényleges kártalanítási időszak alatt kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolták volna, ha a géptörés nem következett volna be.

A szolgáltatási összeg mértékének megállapításánál figyelembe kell venni azt a nyereséget, amely az üzemszünet megszűnését követő 6 hónapig, de legfeljebb a maximális kártalanítási időszak alatt a biztosított gépek által elért intenzívebb termelésből, a megnövekedett értékesítésből származik.

A biztosítás alapján nyújtott szolgáltatás révén a biztosított nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, mint ha a káresemény be sem következett volna.

A biztosító a szolgáltatási összeget a biztosítási esemény jogalapját és mértékét bizonyító utolsó irat beérkezésétől számított harminc napon belül fizeti ki.

A biztosítási szerződés megszűnése

Ha a jelen üzemszünet biztosítási szerződés hatálya alatt az alapbiztosítási szerződés megszűnik, akkor az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg az üzemszünetbiztosítás is megszűnik.

A szerződés felmondásának feltételei

A határozott időtartamra kötött biztosítás nem mondható fel.

Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot szabályzata értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

Ha a biztosító a fenti jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

A határozatlan időre kötött üzemszünet biztosítás az alapbiztosítástól függetlenül is felmondható.

A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül helytállási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a biztosítási esemény folytán a biztosított vagyontárgyban keletkezett kárt jogellenesen

• a biztosított, illetőleg a szerződő természetes személy;
• a biztosított jogi személy vagy jogi személynek nem minősülő gazdálkodó szervezet vezetője, vezető beosztású alkalmazottja vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

A közlési, változásbejelentési, és adatszolgáltatási kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a kárbejelentési kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

A biztosító mentesül a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is, ha emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

Ha a biztosított az idejében való helyreállítással kapcsolatos intézkedést elmulasztotta, a biztosító mentesül a mulasztásból eredő többletveszteség megtérítése alól.

Vissza a géptörés, gépbaleset-üzemszünetbiztosítás általános bemutatásához

Várjuk szíves megkeresését!