Tisztelt leendő Partnerünk!

Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk Önnek a Géptörés-üzemszünetbiztosítás jellemzőit.

A biztosítás sajátosságai

A géptörés-üzemszünetbiztosítás – mivel a géptörésbiztosítás (alapbiztosítás) szerinti biztosítási esemény miatt bekövetkezett üzemszüneti veszteség miatt bekövetkezõ üzemszüneti veszteségre nyújt fedezetet – kiegészítõ jellegû.

Kiegészítõ jellege megnyilvánul abban, hogy

A biztosító kockázatviselésének kezdete

A biztosító kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi idõpont, mint az alapul szolgáló géptörés-biztosítási szerzõdés kockázatviselésének kezdete.

A biztosítás tartama és a biztosítási évforduló

Ha az alapul szolgáló géptörés-biztosítási szerzõdés határozatlan tartamú, az üzemszünet biztosítás mind határozott, mind határozatlan idõtartamra megköthetõ. Határozott tartamú alapbiztosítási szerzõdés esetén azonban az üzemszünet biztosítási szerzõdés is csak határozott, legfeljebb az alapbiztosítással azonos tartamú lehet.

A biztosítási évforduló megegyezik az alapul szolgáló biztosítás évfordulójának napjával.

A biztosítás hatálya

A biztosító a géptörés-üzemszünetbiztosítási szerzõdésben megjelölt kockázatviselési helyen a szerzõdés hatálya alatt okozott és bekövetkezett géptörés következtében fellépõ üzemszünetbõl eredõ károkra nyújt fedezetet.

A biztosítási esemény

A biztosítási esemény az alapul szolgáló géptörés-biztosítási szerzõdésben meghatározott biztosítási esemény miatt bekövetkezett üzemszüneti veszteség, feltéve, hogy

Kizárások és a biztosítással nem fedezett károk

Kizárások:

Biztosítással nem fedezett károk:

Nem minõsül üzemszüneti veszteségnek az a veszteség, mely:

A biztosító nem téríti meg az üzemszüneti veszteség azon részét, amely:

Ha a géptörés bekövetkeztekor a tevékenység valamely más okból már szünetel, a biztosító csak arra az idõszakra vonatkozó nyereségkiesést téríti meg, mely idõszak a géptörés miatti üzemszünetnek minõsül.

Ha az alapbiztosítással biztosított gépek helyreállítása nem az eredeti állapotnak megfelelõen történt, és/vagy a biztosított a helyreállítást egybekötötte a vállalkozás felújításával, bõvítésével vagy újabb tárgyi eszközök beszerzésével, a biztosított nem igényelheti az ebbõl eredõ többletveszteség megtérítését, illetve ez nem hosszabbítja meg a tényleges kártalanítási idõszakot.

A biztosítható üzemszüneti veszteségek és a biztosítási összeg

Biztosítható üzemszüneti veszteségek

Ennek megfelelõen a biztosítási összeg a bruttó nyereségre és a könyvvizsgálói költségekre meghatározott összegekbõl tevõdik össze.

A bruttó nyereségre meghatározott biztosítási összeget a szerzõdõ fél a maximális kártalanítási idõszakra, illetve a tárgyi biztosítási évre (12 hónapra) adja meg, a nettó nyereségre és az állandó költségekre megbontva.

A bruttó nyereségre meghatározott biztosítási összegeket önálló elszámolású gazdasági egységenként – esetenként kockázatviselési helyenként – kell meghatározni abban az esetben, ha a bruttó nyereségráta az egyes önálló elszámolású gazdasági egységekre külön is kimutatható.

A bruttó nyereség biztosítási összegét a tárgyi biztosítási évet megelõzõ üzleti év nettó árbevételébõl és bruttó nyereségébõl a várható növekedést figyelembe véve határozza meg a szerzõdõ. A maximális kártalanítási idõszakra vonatkozó biztosítási összeget a tárgyi biztosítási évre vonatkozó biztosítási összeghez arányosítva kell meghatározni. Ha a maximális kártalanítási idõszak 12 hónapnál rövidebb, a biztosítási összeg megállapításánál az elõzõ üzleti évnek a maximális kártalanítási idõszakkal megegyezõ tartamú azon idõszakát kell figyelembe venni, amely alatt a biztosított a legmagasabb nettó árbevételt, illetve bruttó nyereséget elérte.

Minden olyan esetben, amikor a tárgyévet megelõzõ üzleti év nem teljes vagy az adatok nem állnak rendelkezésre, a tárgyi biztosítási évet megelõzõ üzleti év bruttó nyereségét és nettó árbevételét számítással, becsléssel kell megállapítani. Ezt a módszert kell alkalmazni új tevékenységre beállított gépek biztosítása esetén is.

A könyvvizsgálói költségek biztosítási összege a szerzõdõ által választott összeg.

A géptörés bekövetkeztének idõpontjában hatályos maximális kártalanítási idõszakra meghatározott biztosítási összeg minden esetben a biztosító szolgáltatásának felsõ határa.

A biztosítási összeg újrafeltöltése:

A maximális kártalanítási idõszakra meghatározott biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett szolgáltatási összeggel csökken, kivéve, ha a szerzõdõ fél az évi díjat megfelelõen kiegészíti.

A biztosítási díj

A biztosítási díj megállapításának alapja a biztosítási összeg. A biztosító a szerzõdõ által közölt adatok alapján évente állapítja meg a biztosítási díjat, melynek elfogadásáról a szerzõdõ írásban nyilatkozik.

Ha a szerzõdés elszámolásos rendszerû, az elsõ díj elõzetes díj. A tényleges biztosítási összeg alapján a biztosító végelszámolás készít. Nem elszámolásos biztosítási szerzõdés esetén az elsõ díj végleges éves díjnak minõsül.

A biztosított közlési, változás-bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettsége

A biztosított köteles a szerzõdéskötés elõtt nyilatkozni, hogy a számviteli törvény szerinti eredménykimutatása összköltségeljárással („a” vagy „b” változat szerint), illetve forgalmi költség eljárással („a” vagy „b” változat szerint) készült.

A biztosítottnak/szerzõdõnek a szerzõdés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett, és köteles a biztosító minden írásban feltett kérdésére a valóságnak megfelelõen válaszolni.

A biztosított köteles a biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésének mértékére.

Az adatszolgáltatás költségei a biztosítottat terhelik.

Tennivalók a biztosítási káresemény bekövetkeztekor A biztosított köteles a géptörés bejelentésével egy idõben, de legkésõbb a géptörés felmérésének megkezdésekor a biztosítóval írásban közölni, hogy az üzemszünet biztosítás alapján a bruttó nyereségkiesés, illetve a költségek megtérítésére is igényt tart.

A kárbejelentés tartalmát és a kárigény érvényesítésének szabályait a biztosítási feltételek részletesen meghatározzák.

A biztosító szolgáltatása, a kártérítés mértéke

A biztosítási esemény bekövetkezte esetén a biztosító a tényleges kártalanítási idõszak alatti bruttó nyereségkiesést, valamint a könyvvizsgálói költségeket téríti meg az önrészesedéssel csökkentve, a maximális kártalanítási idõszakra meghatározott és a géptörés bekövetkeztének idõpontjában hatályos biztosítási összeg erejéig.

Az üzemszüneti veszteség megállapításánál figyelembe kell venni az üzleti tervhez képest az üzletmenet változásait, üzleti trendeket, az üzletmenetet befolyásoló különleges tényezõket; valamint mindazokat a körülményeket, amelyek az üzem menetét és nyereségét a tényleges kártalanítási idõszak alatt kedvezõen vagy kedvezõtlenül befolyásolták volna, ha a géptörés nem következett volna be.

A szolgáltatási összeg mértékének megállapításánál figyelembe kell venni azt a nyereséget, amely az üzemszünet megszûnését követõ 6 hónapig, de legfeljebb a maximális kártalanítási idõszak alatt a biztosított gépek által elért intenzívebb termelésbõl, a megnövekedett értékesítésbõl származik.

A biztosítás alapján nyújtott szolgáltatás révén a biztosított nem kerülhet kedvezõbb helyzetbe, mint ha a káresemény be sem következett volna.

A biztosító a szolgáltatási összeget a biztosítási esemény jogalapját és mértékét bizonyító utolsó irat beérkezésétõl számított harminc napon belül fizeti ki.

A biztosítási szerzõdés megszûnése

Ha a jelen üzemszünet biztosítási szerzõdés hatálya alatt az alapbiztosítási szerzõdés megszûnik, akkor az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg az üzemszünetbiztosítás is megszûnik.

A szerzõdés felmondásának feltételei

A határozott idõtartamra kötött biztosítás nem mondható fel.

Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szerzõdésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetõleg – ha a kockázatot szabályzata értelmében nem vállalhatja – a szerzõdést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosító javaslat közlésétõl számított harmincadik napon megszûnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

Ha a biztosító a fenti jogával nem él, a szerzõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.

A határozatlan idõre kötött üzemszünet biztosítás az alapbiztosítástól függetlenül is felmondható.

A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül helytállási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a biztosítási esemény folytán a biztosított vagyontárgyban keletkezett kárt jogellenesen

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

A közlési, változásbejelentési, és adatszolgáltatási kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a kárbejelentési kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

A biztosító mentesül a kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is, ha emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

Ha a biztosított az idejében való helyreállítással kapcsolatos intézkedést elmulasztotta, a biztosító mentesül a mulasztásból eredõ többletveszteség megtérítése alól.

Várjuk szíves megkeresését!

Biztosítási tanácsadás,
felvilágosítás, egyeztetés:

Mihályi Katalin
cégvezető


Kapcsolatfelvétel




Nem olvasható a megerősítés? Új kép kérése!