Tisztelt leendő Partnerünk!

Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk Önnek a géptörés, gépbaleset biztosítás jellemzőit.

A géptörés-biztosítási szerződési feltételek felépítése:

A különös biztosítási feltételek a biztosítási események tekintetében megkülönböztetik az alapfedezetet és a kiegészítő fedezetet.

A kiegészítő fedezetek az alapfedezet mellé, külön-külön vagy együttesen is választhatóak. A kiegészítő fedezetek pótdíj ellenében köthetők meg. Kérjük, szerződéskötéskor egyértelműen határozza meg, hogy melyik kiegészítő fedezetet / fedezeteket köti meg.

A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény

A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén az általános és a különös biztosítási feltételek alapján a feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti. A biztosítási eseményeket a különös biztosítási feltételek tartalmazzák.

Alapfedezet:

A biztosítási szerződési feltételek szerint biztosítási eseménynek – géptörésnek – minősül a szerződés hatálya alatt a kockázatviselési helyen (telephelyen) lévő, biztosított vagyontárgyaknak a szerződésben részletezett kár okokból keletkező belső és/vagy külső erőhatás miatti, illetve a vagyontárgyak elektronikus egységeinek csak külső erőhatás miatti, – véletlenül, váratlanul, balesetszerűen bekövetkezett – olyan törése, repedése, amely a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes működésképtelenségét okozza és amelyekkel összefüggésben a biztosító a kártérítési kötelezettségét nem zárta ki. A törés- és repedéskár gyűjtőfogalom, és ilyennek minősülnek mindazok a maradandó alakváltozással járó mechanikai károsodások is, amelyek a törésen, repedésen kívül a következő deformációk formájában álltak elő: megnyúlás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el)csavarodás.

Géptörés-biztosítási eseménynek kizárólag az minősül, ha a kár oka anyaghiba, tervezési vagy kivitelezési hiba, rázkódás (rezonancia), alkatrészek kilazulása, hibás beállítás, vagy szabályozás, nem megfelelő elhelyezés, telepítés, hibás zsírozás, az olajozás és egyéb kenés kimaradása, szokásosnál nagyobb erőhatás, túlterhelés, kazánvízhiány miatti törés, repedés, deformálódás, túlhevülés (kivéve a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett berendezések), centrifugális erő hatása miatti széthullás, az elektromos energia közvetlen hatása, úgymint rövidzárlat, átütés, átívelés (abban az esetben is, ha ezek szigetelési hiba vagy túlfeszültség miatt következtek be), a mérő-, szabályzó-, vezérlő- és biztonsági berendezések meghibásodása, leesés, lökés, ütközés, befagyás, bedermedés, besülés, beszorulás, idegen tárgy(ak) általi bármilyen akadályoztatás, gondatlanságból eredő hibás munkavégzés.

Kiegészítő fedezet:

Az alapfedezet mellett választhatóan, pótdíj ellenében az alábbi kiegészítő fedezetek köthetők:

A biztosítási időszak és annak tartama

A biztosítási szerződés – a felek megállapodásától függően – határozatlan vagy határozott időtartamra jöhet létre. Határozatlan időtartamú szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló – ettől eltérő megállapodás hiányában – minden év január elseje.

Határozott időtartamú biztosítási szerződés esetén az időtartam lejártával a biztosítási szerződés – és ezzel a biztosító kockázatviselése is – megszűnik. A lejárat utáni időszakra befizetett díj nem helyezi újból hatályba a szerződést.

A határozatlan időtartamú szerződés a biztosítási időszak végére mondható fel.

A kockázatviselés kezdete

A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosítás – egyéb megállapodás hiányában – az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetve amikor a szerződő felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. A biztosítás hatálybalépése egyben a kockázatviselés kezdete. Ha a felek a szerződésben a biztosítás hatálybalépését illetően a fenti pontban meghatározottnál későbbi időpontban állapodnak meg, a biztosító kockázatviselése ebben az időpontban kezdődik. A biztosítás hatálybalépésének napja nem lehet korábbi, mint az a nap, amikor a biztosítási szerződés létrejött.

Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette meg, azt legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekintetni. A szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

A díjszámítás, a díjfizetés ideje, módja, díjmódosítás és a díjnemfizetés következménye

A biztosítási díjat – a biztosítás díjalapjainak és a díjat befolyásoló egyéb adatok függvényében- a biztosító kockázatarányosan határozza meg. A biztosítás díjalapjai a vagyontárgyakra és költségekre meghatározott biztosítási összegek.

A biztosítás díját a díjtájékoztató vagy az ajánlat, valamint a biztosítási kötvény tartalmazza.

A biztosító a díjat biztosítási időszakonként állapítja meg, ha a biztosítás határozatlan tartamú, vagy ha – határozott időtartamra kötött szerződés esetén – a felek éves biztosítási időszakban állapodtak meg. A határozott tartamú biztosítás díja egyéb esetben a biztosítás teljes tartamára kerül megállapításra.

Ellenkező megállapodás hiányában a biztosítási díjat biztosítási időszakonként egy összegben előre kell megfizetni. Ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg, két évnél rövidebb, határozott időtartamú biztosítás egyszeri díjfizetésű. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni. A szerződő felek az első díj halasztott fizetésében is megállapodhatnak. Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, a díjrészletek a szerződésben (ajánlatban) megjelölt időpontokban esedékesek.

A biztosításnak a következő biztosítási időszakra vonatkozó díja az értékkövetés szerint kerül megállapításra.

A szerződés a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével megszűnik, ha a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

A biztosítható vagyontárgyak

Géptörés-biztosítási szerződéssel az alábbi vagyontárgyak biztosíthatók:

erőgépek, erőművi berendezések, egyéb gépek, berendezések, szállítóeszközök, forgalmi rendszám nélküli járművek, munkagépként működő forgalmi rendszámos járművek, mezőgazdasági vontatók és önjáró vagy vontatott munkagépek, különleges felépítményű gépjárművek.

Nem biztosítható vagyontárgyak:

Számítógépek és egyéb elektronikus berendezések, építés vagy szerelés alatt álló vagyontárgyak, légi járművek, vízi járművek, közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező személy- és teherszállító járművek, gördülő járművek, műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépek, szerszámok (pl. vágó-, fúró-, csiszoló- és fényezőszerszámok), gyártóeszközök, öntőformák, öntőminták és öntőüstök, elektromos, elektronikus egységek részét képező elektron- és elektronsugárcsövek, lámpák, üzemanyagok, tüzelőanyagok, kenőolajok, olajadalékok, a biztosított vagyontárgyaktól elkülönítetten tárolt alkatrészek és tartozékok.

Biztosítható költségek:

A szerződő a szerződésben biztosítási összeget határozhat meg a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyak géptörés káraival összefüggésben indokoltan felmerülő alábbi költségek fedezetére: mentési, oltási költségek, bontási, maradványeltávolítási költségek, a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési és megsemmisítési költségeinek kivételével, a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati, valamint ténymegállapítási költségek, tervezői, szakértői és lebonyolítási költségek, melyek a fent felsorolt tevékenységekhez szükségesek, a helyreállítás alatt a termelés továbbfolytatásához szükséges ideiglenes cső- és kábelvezetékrendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségei, a mentés, bontás, maradványeltávolítás során a közművekben, közüzemi berendezésekben keletkező károk helyreállítási költségei, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat terhelik.

A biztosítási összeg

A vagyontárgyak biztosítási összegei számításának alapjául a vagyontárgy új értéke vagy valóságos értéke szolgál.

A biztosított vagyontárgyak, továbbá a biztosított költségek biztosítási összegét a szerződő az ajánlatában (vagy az adatközlőn/adatlapon) határozza meg biztosítási időszakonként a különös biztosítási feltételekben foglaltak alapján. A biztosítási időszakra meghatározott biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa.

A biztosítási összegeknek a vagyontárgyak értékváltozása miatti módosítása a szerződő kötelezettsége. A biztosítási összeg módosítása a biztosítási díj módosulásával járhat együtt.

A biztosítás értékkövetésének módja és mértéke

Határozatlan időtartamú szerződés esetében a biztosítási összegek értékkövetése

Az értékkövetés részletes szabályait az általános biztosítási feltételek tartalmazzák.

Az értékkövetés módjában a felek szerződéskötéskor állapodnak meg.

Az önrészesedés

Az önrészesedés a megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyért a biztosított maga visel. Az önrészesedés biztosítási eseményenként meghatározott százalékos és/vagy összegszerű mértékét a biztosítási szerződés tartalmazza.

A biztosítási szolgáltatás, a teljesítés módja és ideje

A biztosító – az önrészesedés figyelembevételével – biztosítási eseményenként és biztosítási időszakonként és kockázatviselési helyenként a szerződésben meghatározott biztosítási összegekig téríti meg a károkat.

A biztosító az igény jogalapját és összegét igazoló valamennyi bizonyítéknak a kárrendezésre illetékes egységéhez való beérkezésétől számított harminc napon belül forintban nyújtja szolgáltatását a biztosított vagy engedményes részére.

Kizárások: kizárt kockázatok, illetve a biztosítással nem fedezett károk

A kizárt kockázatokat egyrészt az általános biztosítási feltételek, másrészt a különös biztosítási feltételek tartalmazzák.

Az általános biztosítási feltételek szerint nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka/előidézője

Nem minősül biztosítási eseménynek, ha

Nem térülnek meg a biztosítási szerződés alapján az alábbi károk, költségek és kiadások:

A különös biztosítási feltételek szerint nem minősül biztosítási káreseménynek, ha a kár oka:

Az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl, a biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek

A különös biztosítási feltételek alapján sem térülnek meg azon töréskárok, amelyek a munkagépként működő, forgalmi rendszámos járművek közúti közlekedése során keletkeztek.

A G005 sz. kiegészítő fedezet nem terjed ki a szállítás közben keletkezett károkra, amennyiben a szállítóeszköz a fuvarozásra alkalmatlan volt, vagy nem rendelkezett a szükséges engedélyekkel, továbbá ha a szállítás során a vonatkozó előírásokat és szabályokat nem tartották be.

A biztosító mentesülése

Nem áll be a biztosító teljesítési kötelezettsége, ha a szerződő fél vagy a biztosított nem teljesíti a szerződési feltételekben meghatározott közlési, változásbejelentési kötelezettségét, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított nem, vagy késedelmesen teljesíti a szerződési feltételekben a biztosítási esemény bekövetkezése kapcsán meghatározott bejelentési kötelezettségét, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését, és emiatt lényeges körülmények válnak kideríthetetlenekké.

A biztosító mentesül továbbá fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított/szerződő, a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított alkalmazottja, megbízottja vagy tagja jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. A biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be továbbá, ha a kártérítés jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik – a kárhelyszínen a károsodott vagyontárgy állapotában – a megengedettnél nagyobb mérvű, indokolatlan változtatás miatt.

A biztosító visszakövetelési joga

Ha a biztosító a kárt megtérítette, a biztosított köteles a kárral kapcsolatosan hozzá bármilyen jogcímen érkezett megtérülést a biztosító által kifizetett szolgáltatási összeg erejéig befizetni a biztosítónak.

A szerződés megszűnésének esetei és felmondásának feltételei

A biztosítási szerződés megszűnésének oka lehet:

Várjuk szíves megkeresését!

Biztosítási tanácsadás,
felvilágosítás, egyeztetés:

Mihályi Katalin
cégvezető


Kapcsolatfelvétel




Nem olvasható a megerősítés? Új kép kérése!