Tisztelt leendő Partnerünk!

Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk Önnek a gépek és berendezések összevont vagyonbiztosításának jellemzőit.

A Gépek és berendezések összevont vagyonbiztosítása szerzõdési feltételek felépítése:

A záradékok az alapfedezet mellé, külön-külön vagy együttesen választhatóak. A záradékokban foglalt kiegészítõ fedezetek pótdíj ellenében köthetõk meg. Kérjük, szerzõdéskötéskor egyértelmûen határozza meg, hogy melyik kiegészítõ fedezetet / fedezeteket köti meg.

A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény

A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén az általános és a különös biztosítási feltételek alapján a feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti. A biztosítási eseményeket a különös biztosítási feltételek tartalmazzák.

Alapfedezet:

Biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyaknak balesetszerûen – elõre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külsõ behatás miatt – bekövetkezett olyan közvetlen fizikai károsodása, amely a vagyontárgy rendeltetésszerû használata érdekében szükségessé teszi a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetõleg melynek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása, és amellyel kapcsolatban a biztosító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki.

A biztosító kockázatviselése kiterjed:

Záradékok:

Az alapfedezet mellett pótdíj ellenében az alábbi kiegészítõ fedezetek köthetõk:

A biztosítási idõszak és annak tartama

A biztosítási szerzõdés kizárólag határozott idõtartamra, legfeljebb 5 évre jöhet létre. A biztosítási tartamot a felek a szerzõdésben rögzítik. A biztosítási kötvény tartalmazza a kockázatviselés elsõ és utolsó napját.

A biztosítási idõszak a szerzõdés teljese tartama, egy évnél hosszabb, de legalább két év idõtartamra kötött szerzõdés esetén a felek egyéves biztosítási idõszakban is megállapodhatnak.

Az idõtartam lejártával a biztosítási szerzõdés – és ezzel a biztosító kockázatviselése is – megszûnik. A lejárat utáni idõszakra befizetett díj nem helyezi újból hatályba a szerzõdést.

A kockázatviselés kezdete

A biztosítási szerzõdés létrejötte esetén a biztosítás – egyéb megállapodás hiányában – az azt követõ napon lép hatályba, amikor a szerzõdõ az elsõ díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetve amikor a szerzõdõ felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. A biztosítás hatálybalépése egyben a kockázatviselés kezdete.

Ha a felek a szerzõdésben a biztosítás hatálybalépését illetõen a fenti pontban meghatározottnál késõbbi idõpontban állapodnak meg, a biztosító kockázatviselése ebben az idõpontban kezdõdik.

A biztosítás hatálybalépésének napja nem lehet korábbi, mint az a nap, amikor a biztosítási szerzõdés létrejött.

Ha a szerzõdõ fél a díjat a biztosító képviselõjének fizette meg, azt legkésõbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetõleg pénztárába beérkezettnek kell tekintetni. A szerzõdõ fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

A díjszámítás, a díjfizetés ideje és módja, díjmódosítás és a díjnemfizetés következménye

A biztosítási díjat – a biztosítás díjalapjainak és a díjat befolyásoló egyéb adatok függvényében- a biztosító kockázatarányosan határozza meg. A biztosítás díjalapjai a vagyontárgyakra és költségekre meghatározott biztosítási összegek.

A biztosítás díját a díjtájékoztató vagy az ajánlat, valamint a biztosítási kötvény tartalmazza.

A biztosító a díjat biztosítási idõszakonként állapítja meg, ha a felek éves biztosítási idõszakban állapodtak meg. A határozott tartamú biztosítás díja egyéb esetben a biztosítás teljes tartamára kerül megállapításra.

Ellenkezõ megállapodás hiányában a biztosítási díjat biztosítási idõszakonként egy összegben elõre kell megfizetni. Ha a felek ettõl eltérõen nem állapodnak meg, két évnél rövidebb, határozott idõtartamú biztosítás egyszeri díjfizetésû. Az egyszeri díjat a szerzõdés létrejöttekor kell megfizetni. A szerzõdõ felek az elsõ díj halasztott fizetésében is megállapodhatnak. Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, a díjrészletek a szerzõdésben (ajánlatban) megjelölt idõpontokban esedékesek.

A szerzõdés a díj esedékességétõl számított harmincadik nap elteltével megszûnik, ha a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

A biztosítható vagyontárgyak

Gépek és berendezések összevont vagyonbiztosítási szerzõdéssel az alábbi vagyontárgyak biztosíthatók: gépek, berendezések, mezõgazdasági vontatók és önjáró vagy vontatott munkagépek, különleges felépítményû gépjármûvek.

Nem biztosítható vagyontárgyak:

Számítógépek és egyéb elektronikus berendezések, építés vagy szerelés alatt álló vagyontárgyak, légi jármûvek, vízi jármûvek, közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkezõ személy- és teherszállító jármûvek, gördülõ jármûvek, mûszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésbõl (üzemeltetésbõl) kivont gépek, szerszámok (pl. vágó-, fúró-, csiszoló- és fényezõszerszámok), gyártóeszközök, öntõformák, öntõminták és öntõüstök, elektromos, elektronikus egységek részét képezõ elektronés elektronsugárcsövek, üzemanyagok, tüzelõanyagok, kenõolajok, olajadalékok, a biztosított vagyontárgyaktól elkülönítetten tárolt alkatrészek és tartozékok.

Biztosítható költségek:

A szerzõdõ a szerzõdésben biztosítási összeget határozhat meg a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyak káraival összefüggésben indokoltan felmerülõ alábbi költségek fedezetére: mentési, oltási költségek, bontási, maradványeltávolítási költségek, a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési és megsemmisítési költségeinek kivételével, a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati, valamint ténymegállapítási költségek, tervezõi, szakértõi és lebonyolítási költségek, melyek a fent felsorolt tevékenységekhez szükségesek, a helyreállítás alatt a termelés továbbfolytatásához szükséges ideiglenes csõ- és kábelvezeték- rendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségei, a mentés, bontás, maradványeltávolítás során a közmûvekben, közüzemi berendezésekben keletkezõ károk helyreállítási költségei, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat terhelik.

A biztosítási összeg

A vagyontárgyak biztosítási összegei számításának alapjául a vagyontárgy új értéke vagy valóságos értéke szolgál. A biztosított vagyontárgyak, továbbá a biztosított költségek biztosítási összegeit a szerzõdõ a szerzõdésben (az ajánlatában vagy az adatközlõn) határozza meg biztosítási idõszakonként a különös biztosítási feltételekben foglaltak alapján. A biztosítási idõszakra meghatározott biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felsõ határa.

Az idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege a valóságos érték. A biztosított vagyontárgyakat tételesen fel kell sorolni.

A biztosítási összegeknek a vagyontárgyak értékváltozása miatti módosítása a szerzõdõ kötelezettsége. A biztosítási összeg módosítása a biztosítási díj módosulásával járhat együtt.

A biztosítás értékkövetésének módja és mértéke

A Gépek és berendezések összevont vagyonbiztosítási szerzõdéseinek értékkövetése adatközléssel történik.

Ellenkezõ megállapodás hiányában a szerzõdõ köteles a következõ biztosítási idõszakra vonatkozó biztosítási díj megállapításához évente, a biztosítási évfordulót megelõzõ 15. napig megküldeni a következõ évre érvényes biztosítási összegekre vonatkozó – cégszerûen aláírt – adatközlõket.

Az önrészesedés

Az önrészesedés a megkötött biztosítási szerzõdés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyért a biztosított maga visel. Az önrészesedés biztosítási eseményenként meghatározott százalékos és/vagy összegszerû mértékét a biztosítási szerzõdés tartalmazza.

A biztosítási szolgáltatás, a teljesítés módja és ideje

A biztosító – az önrészesedés figyelembevételével – biztosítási eseményenként és biztosítási idõszakonként és kockázatviselési helyenként a szerzõdésben meghatározott biztosítási összegekig téríti meg a károkat.

A biztosító a gumiabroncsokban keletkezett károkat a káridõponti valóságos értéken téríti meg.

A biztosító az igény jogalapját és összegét igazoló valamennyi bizonyítéknak a kárrendezésre illetékes egységéhez való beérkezésétõl számított harminc napon belül forintban nyújtja szolgáltatását a biztosított vagy az engedményes részére.

Kizárások: kizárt kockázatok, illetve a biztosítással nem fedezett károk

A kizárt kockázatokat egyrészt az általános biztosítási feltételek, másrészt a különös biztosítási feltételek tartalmazzák.

Az általános biztosítási feltételek szerint nem minõsül biztosítási eseménynek, ha a kár oka/elõidézõje:

Nem minõsül biztosítási eseménynek, ha:

Nem térülnek meg a biztosítási szerzõdés alapján az alábbi károk, költségek és kiadások:

A különös biztosítási feltételek szerint

A biztosító mentesülése

Nem áll be a biztosító teljesítési kötelezettsége, ha a szerzõdõ fél vagy a biztosított nem teljesíti a szerzõdési feltételekben meghatározott közlési, változásbejelentési kötelezettségét, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított nem, vagy késedelmesen teljesíti a szerzõdési feltételekben a biztosítási esemény bekövetkezése kapcsán meghatározott bejelentési kötelezettségét, illetve nem teszi lehetõvé a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenõrzését, és emiatt lényeges körülmények válnak kideríthetetlenekké.

A biztosító mentesül továbbá fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított/szerzõdõ, a velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk, a biztosított alkalmazottja, illetve megbízottja vagy tagja jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. A biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be továbbá, ha a kártérítés jogalapjának és összegszerûségének megállapításához szükséges lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik – a kárhelyszínen a károsodott vagyontárgy állapotában – a megengedettnél nagyobb mérvû, indokolatlan változtatás miatt.

A biztosító visszakövetelési joga

Ha a biztosító a kárt megtérítette, a biztosított köteles a kárral kapcsolatosan hozzá bármilyen jogcímen érkezett megtérülést a biztosító által kifizetett szolgáltatási összeg erejéig befizetni a biztosítónak.

A szerzõdés megszûnésének esetei és felmondásának feltételei

A biztosítási szerzõdés megszûnésének oka lehet:

Várjuk szíves megkeresését!

Biztosítási tanácsadás,
felvilágosítás, egyeztetés:

Mihályi Katalin
cégvezető


Kapcsolatfelvétel




Nem olvasható a megerősítés? Új kép kérése!