Tisztelt leendő Partnerünk!

A gazdálkodó szervezetek részére a megóvási érdekkörükbe tartozó materiális vagyon, a kivitelezés (építés/szerelés) alatt álló létesítményeik széles körû biztosítási védelmére az építésbiztosítást kínáljuk!

A megóvási érdek elsõsorban az építtetõ (finanszírozó, beruházó) és a kivitelezõ (fõvállalkozó, alvállalkozó) szervezetek körében – és beruházásnak vagy befejezetlen termelésnek minõsülõ vagyonhoz kötõdõen – jelentkezhet.

A korábbi építés- és szerelésbiztosítási termékekkel összehasonlítva az új termék az alábbi fõbb eltéréseket tartalmazza, melyre felhívjuk szíves figyelmét:

Egy adott létesítmény az építésbiztosítással kompletten fedezetbe vonható, tehát abban az esetben sem szükséges külön szerelésbiztosítás megkötése, ha a létesítmény technológiai gépek, gépsorok kivitelezését is tartalmazza. A biztosítási szerzõdés vonatkozásában létesítményen a mély- és magasépítési munkával, illetõleg az egyéb mérnöki és gépészeti tevékenységgel megvalósuló építmény, gép, gépsor, technológiai és egyéb berendezés, vagy azok összessége értendõ.

A biztosítás szerkezete

Az építésbiztosítás szerzõdési feltételei a következõ elemekbõl épülnek fel: Általános szerzõdési feltételek, I. fejezet Vagyonbiztosítási feltételek, II. fejezet Felelõsségbiztosítási feltételek, valamint a fedezetbõvítõ, illetõleg fedezetszûkítõ záradékok.

A biztosítottak/szerzõdõk köre

A biztosított az, akinek az építési tevékenység tárgyát képezõ létesítménynek és a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöknek a megóvásához, illetõleg a vállalkozás szerzõdés szerinti teljesüléséhez érdeke fûzõdik (pl. építtetõ, beruházó, kivitelezõ, fõvállalkozó, alvállalkozó). A szerzõdõ az, aki (ha nem azonos a biztosítottal) a biztosított javára a szerzõdést megköti, és a díj megfizetésére köteles.

A biztosítási fedezet teljes körû megvalósítása érdekében célszerû, ha minden érdekelt egy biztosítási szerzõdés keretében van biztosítva.

A biztosítási szerzõdés hatálybalépése, a biztosító kockázatviselése

A biztosítási szerzõdés – létrejötte esetén – egyéb megállapodás hiányában az azt követõ napon lép hatályba, amikor a biztosított / szerzõdõ az elsõ díjat a biztosító számlájára befizeti, illetõleg amikor a szerzõdõ felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

Ha a felek a szerzõdésben a biztosítási szerzõdés hatálybalépését illetõen késõbbi idõpontban állapodnak meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az idõpontban kezdõdik.

A már folyamatban lévõ építési tevékenységre kötött biztosítási szerzõdés – ha a felek másképp nem állapodnak meg – az elsõ díjfizetést követõ napon nulla órakor lép hatályba.

A biztosító kockázatviselése a biztosítás hatálybalépését követõen – más megállapodás hiányában – abban az idõpontban kezdõdik, amikor a biztosított a biztosítás tárgyát képezõ építési tevékenységet, így az építési területen az elõkészítõ munkálatokat (pl. a bontást, földkitermelést, tereprendezést) megkezdte, illetõ-leg a tevékenység megkezdéséhez szükséges biztosított gépeket, berendezéseket, felszereléseket, anyagokat az építési területen elhelyezte.

A biztosító kockázatviselése megszûnik a határozott idõtartam lejártával, a biztosítási szerzõdésben (ajánlatban, adatközlõn) meghatározott idõpontban. A kockázatviselés azt megelõzõen is megszûnik a biztosított létesítmény végleges vagy ideiglenes átadás-átvételekor, illetõleg használatbavételének idõpontjában.

Ha a létesítmény egy részének az átadás-átvétele, illetõleg használatbavétele elõbb megtörténik, akkor a biztosító veszélyviselése e részekkel kapcsolatban megszûnik, míg a be nem fejezett részekre változatlanul fennmarad.

A biztosítás tartama

A biztosítási szerzõdés határozott idõtartamra (a megvalósulás idõtartamára) jön létre.

A biztosítás idõtartama a biztosító elõzetes írásbeli hozzájárulásával különdíj ellenében meghosszabbítható.

A biztosítás területi hatálya

A biztosítási fedezet a biztosítási szerzõdésben meghatározott kockázatviselési hely(ek)en (a tervdokumentáció szerinti magyarországi építési/szerelési területen) bekövetkezett káreseményekre terjed ki.

A biztosítási események, a biztosítással fedezett károk

A kockázatviselés ideje alatt keletkezõ:

Kizárások és szolgáltatáskorlátozások

Általános kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek az alábbiakban felsorolt okok miatt következnek be:

A biztosító az általános kizárásokon túlmenõen a vagyonbiztosítási fedezet keretében nem téríti meg:

Betöréses lopásnak minõsül, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló, megfelelõen lezárt és illetéktelen behatolás ellen védett helyiségbe erõszakos módon behatol, ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználva a lezárt helyiség ajtaját hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetõleg más eszközzel kinyitja.

Behatolás ellen védett helyiségnek az minõsül, ha a helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább a következõknek megfelelnek:

Rablásnak minõsül, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása céljából a tettes a biztosított/szerzõdõ alkalmazottja vagy megbízottja ellen erõszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetõleg ezen személy(eke)t ennek érde-kében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, továbbá, ha a tetten ért tolvaj a vagyontárgy megtartása végett a fent megnevezett személyek ellen erõszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

A biztosító az általános kizárásokon túlmenõen a felelõsségbiztosítási fedezet keretében nem téríti meg:

A biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki továbbá:

Záradékok

A biztosítási fedezet a felek megállapodása szerint az építés tárgyának és jellegének megfelelõen az alábbi záradékrendszer alkalmazásával módosítható.

Kockázatbõvítõ záradékok

Az alábbi záradékokat a biztosított kezdeményezi a biztosítási fedezet bõvítése érdekében.

Kockázatszûkítõ záradékok

Az alábbi záradékokat a biztosító kezdeményezi az adott létesítmény jellegének megfelelõen az átlagos kockázattól való eltérés kezelése, illetõleg a biztosítási fedezet behatárolása céljából.

A biztosítható vagyontárgyak és költségek

A biztosítható vagyontárgyak:

A tervdokumentáció szerinti építési/szerelési tevékenység tárgyát képezõ létesítmény az átadás-átvételt, illetõleg az üzembe helyezést megelõzõ mindenkori állapotában, beleértve a létesítménybe való beépítés céljából az építési területen lévõ anyagokat is.

Az építés helyszínén lévõ, beépítésre nem kerülõ, de az építési tevékenység folytatásához szükséges vagyontárgyak [így különösen gépek, felszerelések, berendezések, segédanyagok (a továbbiakban összefoglalóan munkagépek)].

Nem biztosítható vagyontárgyak

A dokumentációk, tervek, rajzok, számítások, iratok, készpénz, bélyegek, okmányok, értékpapírok. A forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkezõ közúti személy- és teherszállító jármûvek, vízi és légi jármûvek.

A biztosítható költségek:

A biztosított/szerzõdõ a szerzõdésben biztosítási összeget határozhat meg a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyak káraival összefüggésben indokoltan felmerülõ alábbi költségek fedezetére:

A biztosítási összeg

A biztosítási összeg a biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának a felsõ határa. A biztosított vagyontárgyak, illetõleg vagyoncsoportok, továbbá a biztosított költségek biztosítási összegét a szerzõdõ határozza meg. A biztosítási összegek a vagyontárgyak és a vagyoncsoportok között nem csoportosíthatók át.

A biztosított létesítmény, illetõleg a munkagépek biztosítási összegének megállapítása az alábbiak szerint történik: A létesítmény biztosítási összege az építési/szerelési teljesítés várható értéke a munkák tervezett befejezésének idõpontjában. A biztosítási összeg meghatározásánál figyelembe kell venni az anyagköltségeket, béreket, szállítási költséget, vámokat, illetékeket, valamint az építtetõ által szállított anyagokat és a meglevõ építményrészeket is.

A munkagépek biztosítási összegét az új érték vagy a valóságos érték alapján kell megállapítani. A vagyontárgyanként meghatározott biztosítási összeg a biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának lehetséges felsõ határa.

A biztosított költségek – összevont – biztosítási összege a biztosítási eseményekkel összefüggésben felmerülõ költségek – szerzõdõ által (pl. becsléssel) meghatározott – várható legmagasabb értékeinek összege.

A felelõsségbiztosítási fedezet biztosítási összege a biztosítási szerzõdésben biztosítási eseményenként, illetõleg a biztosítás teljes idõtartamára kárcsoportonként (személyi sérüléses kár, dologi kár) meghatározott összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felsõ határát jelenti. Ha a káresemény idõpontjában a biztosított vagyontárgy, vagyoncsoport biztosítási összege kisebb, mint a feltételek alapján meghatározott kárkori új, illetõleg valóságos érték, akkor a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a kárkori új, illetõleg valóságos értékhez aránylik (arányos kártérítés).

A biztosító arányos kártérítést alkalmaz akkor is, ha az építési/szerelési teljesítés várható értéke a káresemény idõpontjában magasabb a szerzõdéskötéskor meghatározott biztosítási összegnél.

Az alulbiztosítás tényét a kárrendezés során a biztosító a szerzõdés minden egyes, tételesen felsorolt vagyontárgyánál, vagyoncsoportjánál külön-külön vizsgálja. Teljes körû (a teljes létesítményvagyonra kiterjedõ) biztosítást javaslunk ügyfeleinknek, mivel a biztosítási fedezet alá nem kerülõ vállalkozói teljesítésben esetleg bekövetkezõ – és így meg nem térülõ kár – komoly fennakadást okozhat, és a teljes beruházás sikeres megvalósítását is veszélyeztetheti.

A díjfizetés és díjmódosítás lehetõsége, módja

A biztosítási díj meghatározása

A jelen biztosítás határozott díjú vagy elszámolásos rendszerû.

A biztosító a biztosítás határozott díját, illetõleg elszámolásos rendszerû biztosítás esetén az elõzetes díjat a biztosított vagyontárgyakra és költségekre meghatározott biztosítási összegek (díjalapok) alapján a kockázat függvényében állapítja meg.

A biztosítási díj a díjalapok és a kockázatra jellemzõ díjtételek szorzata.

Az elszámolásos rendszerû biztosítás elõzetes díja a vagyontárgyak, illetõleg vagyoncsoportok, továbbá a költségek ajánlatban meghatározott biztosítási összegeinek alapján kiszámított díj. Az elõzetes díjat a felek minimális díjnak tekintik.

Az elszámolásos rendszerû biztosítás végleges díját a biztosító a kockázatviselés megszûnése után, az építési teljesítmény végleges értéke alapján számolja el, a szerzõdéskötéskor az ajánlatban meghatározott díjtételekkel. A biztosított/szerzõdõ köteles az ehhez szükséges adatokat a biztosító felhívásától számított harminc napon belül rendelkezésre bocsátani.

Az elszámolást a biztosító az adatközlés beérkezését követõ harminc napon belül elkészíti. Díjkülönbözet esetén a biztosító számlát állít ki, melyet a szerzõdõ a kibocsátást követõ harminc napon belül köteles kiegyenlíteni.

A biztosítási díj fizetése

A biztosítási díj, illetõleg az elszámolásos rendszerû biztosítás elõzetes díja – ha a felek nem állapodnak meg részletfizetésben – a szerzõdéskötéskor egy összegben, elõre esedékes.

Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, a díj az ajánlatban megjelölt idõpontban esedékes. Biztosítási eseménynek minõsülõ kár esetén a biztosító a részletfizetési kedvezményt jogosult megvonni. A részletfizetési kedvezmény megvonásával a még hátralévõ díj esedékessé válik.

A díj meg nem fizetésének következménye a szerzõdés megszûnése.

Díjmódosításra abban az esetben van lehetõsége a biztosítottnak, ha kockázati viszonyokban változás állt be, vagy ha a vállalni kívánt önrészesedésen, illetõleg a biztosítási összegeken változtatni kíván, és a biztosítóval ebben megállapodik.

A biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége

A biztosítottnak/szerzõdõnek a szerzõdés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett, és köteles a biztosító minden írásban feltett kérdésére a valóságnak megfelelõen válaszolni.

A biztosított köteles a biztosító kockázatvállalása szempontjából jelentõs okiratokat, dokumentációkat, szerzõdéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átadni. A biztosított köteles a biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésének mértékére, és köteles jelezni az átadott dokumentumok tartalmában bekövetkezett bármilyen változást, a módosított dokumentumok egyidejû átadása mellett.

A közlési és változásbejelentési kötelezettség a szerzõdõt és a biztosítottat egyaránt terheli.

A biztosító elõzetes értesítés után jogosult a helyszínen ellenõrizni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerzõdõ által szolgáltatott adatok helyességét.

Tennivalók a biztosítási káresemény bekövetkeztekor

A biztosítottnak a kockázatviselés körébe tartozó káreseményt haladéktalanul, de legkésõbb az észlelésétõl számított két napon belül, írásban be kell jelentenie a biztosító azon szervezeti egységének, amelyik a szerzõdését kezeli. A kárbejelentés tartalmát a biztosítási feltételek részletesen meghatározzák.

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított – a jogszabályban meghatározott esetekben – haladéktalanul köteles az illetékes hatóságnak (így különösen a tûzvédelmi, építésügyi, mûemléki, környezetvédelmi, egészségügyi és közlekedési hatóságnak) bejelentést tenni, illetõleg – ha bûncselekmény gyanúja forog fenn – a rendõrhatóságnak feljelentést tenni, és a bejelentés vagy feljelentés másolati példányát a kárbejelentéshez mellékelni. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított a vagyontárgy állapotában, a kár helyszínén, a biztosító kárfelmérésének (helyszíni szemle) megkezdéséig, de legkésõbb a kárbejelentésnek a biztosítóhoz való beérkezésétõl számított ötödik munkanapon 24 óráig csak olyan mértékben változtathat, amennyire ez a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében számára a fizetési kötelezettség elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik.

A biztosító szolgáltatása, a kártérítés mértéke

A biztosító a károkat – a kártérítés szabályai szerint – káreseményenként, az ajánlaton, adatközlõn vagyontárgyanként és vagyoncsoportonként meghatározott, továbbá a költségekre feltüntetett összeghatárig (biztosítási összeg), az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelembevételével történt, és a biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult, valamint a vagyontárgyat helyreállították, illetõleg pótolták, és annak során az általános forgalmi adó igazoltan felmerült. A vagyontárgyankénti, illetõleg vagyoncsoportonkénti biztosítási összegek a biztosítási tartam alatt kifizetett kártérítési összegekkel csökkennek, kivéve, ha a szerzõdõ a díjat megfelelõen kiegészíti.

A biztosító a kártérítés összegét a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adat, okmány, dokumentáció beérkezésétõl számított 30 napon belül kifizeti.

A kártérítési szabályai

A létesítményben keletkezett károk térítése teljes kár ese-tén a készültségi foknak megfelelõ ténylegesen felmerült költségek, míg részleges kár esetén a javítási költség, a káridõpontig ténylegesen felmerült költségek erejéig történik.

A munkagépekben keletkezett károk térítése a biztosított saját tulajdonát képezõ új értéken biztosított vagyontárgyak vonatkozásában:

Valóságos értéken biztosított vagyontárgyak (saját és idegen tulajdonú) vonatkozásában:

A biztosított költségek térítése

A biztosító a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt biztosított költségeket az ajánlatban, adatközlõben megjelölt értékig téríti meg.

A felelõsségi károk térítésének szabályait a felelõsségbiztosítási feltételek részletesen tartalmazzák. A biztosító a károsult kárát és a kár érvényesítésével kapcsolatban felmerült költségeket az egy biztosítási eseményre meghatározott biztosítási összeghatárig téríti meg az önrészesedés figyelembe vételével.

A biztosítónak a teljes biztosítási idõtartamra vonatkozó teljesítési kötelezettsége azonban – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg a szerzõdésben a biztosítási idõtartamra meghatározott biztosítási összeget.

A biztosítási szerzõdés megszûnése

A biztosítási szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része megszûnhet a biztosítási érdek megszûnésével, vagy ha a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, valamint a díjfizetés elmaradása miatt. Egyébként a határozott idõtartamra szóló szerzõdés a tartam lejártakor szûnik meg.

A szerzõdés felmondásának feltételei

A határozott idõtartamra kötött biztosítás nem mondható fel.

Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szerzõdésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetõleg – ha a kockázatot szabályzata értelmében nem vállalhatja – a szerzõdést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosító javaslat közlésétõl számított harmincadik napon megszûnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

Ha a biztosító a fenti jogával nem él, a szerzõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.

A biztosító mentesülése

A károk megelõzése, elhárítása és enyhítése érdekében a biztosított köteles megtenni minden tõle elvárható intézkedést. A biztosított mindenkor köteles betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, a tervezésre, építésre, anyagmozgatásra, telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra, beszerelésre és bontásra vonatkozó szakmai elõírásokat.

A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetõleg a szerzõdõ fél, a biztosított jogi személy vezetõ szerve, illetõleg e szerv tagja, vezetõ beosztású alkalmazottja vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek e minõségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, jogellenesen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. A közlési, illetõleg változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a kárbejelentési kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

A biztosító visszakövetelési joga

A biztosító a kifizetett felelõsségbiztosítási kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

Alkalmazandó jog

A biztosítási szerzõdésre a magyar jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Várjuk szíves megkeresését!

Biztosítási tanácsadás,
felvilágosítás, egyeztetés:

Mihályi Katalin
cégvezető


Kapcsolatfelvétel




Nem olvasható a megerősítés? Új kép kérése!