Tisztelt leendő Partnerünk!

Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk Önnek a géptörés, gépbaleset biztosítás jellemzőit.

A biztosító a biztosított részére megtéríti a szerződéshez mellékelt adatlapon felsorolt elektronikus eszközökben (továbbiakban: biztosított vagyontárgyakban) a kockázatviselés helyén bekövetkezett olyan károkat, amelyek a feltételekben felsorolt káresemények bekövetkezése miatt keletkeztek. A biztosítási szerződést megkötheti a vagyontárgyak megóvásában érdekelt természetes vagy jogi személy, egyéb társaság, illetve ezek javára szerződő fél.

Biztosítható vagyontárgyak

A szerződéshez csatolt és a biztosítási szerződés részét képező adatlapon felsorolt olyan gépek, berendezések, eszközök, műszerek, amelyek

Nem biztosítható vagyontárgyak

Nem biztosíthatók a 2. pontban felsoroltak közül azok a vagyontárgyak, amelyek:

Biztosítási események

Az e, g, p, q, r, v pontokban felsorolt kizárások feloldása kiegészítő biztosítás formájában többlet díj fizetése mellett lehetséges.

A kockázatviselés tartama

A biztosítási szerződés a felek megállapodásától függően meghatározott vagy határozatlan időre jön létre. A szerződés módosítását bármely fél kezdeményezheti.

A biztosító kockázatviselésének a kezdetét az aláírólap tartalmazza.

A biztosítási adatközlés és a díjfizetés szabályai

A fizetendő biztosítási díjat a biztosítás díjalapjának és díjtételének szorzata adja.

A vagyonbiztosítás díjalapja az e szerződésben biztosított vagyon biztosítási összege.

A biztosítási díjalap meghatározásához szükséges adatokat a szerződés megkötésekor a biztosítási ajánlat mellékleteként cégszerűen aláírt adatlapokon kell a biztosítottnak megadnia. A szerződéskötést követően évente a következő évi biztosítás díjának meghatározása céljából az évforduló előtt legalább 45 nappal kell megküldenie a cégszerűen aláírt adatlapokat.

Az adatközlés alapján meghatározott vagyonbiztosítás éves díját a szerződés létrejöttekor egy összegben előre, de legfeljebb négy negyedévre osztva előre – a negyedév első hónapjának 15. napjáig – fizeti meg a biztosított. Az egy évnél rövidebb kockázatviselési időtartam esetén a biztosítási díj 1 hónapra az éves díj 2/10 része, az év hátralévő hónapjaira az éves díj 1/10 része havonta. Ebben az esetben a díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre vonatkozik.

A biztosítás díjtételét a biztosítási szerződés részét képező adatközlő tartalmazza.

Változásbejelentési kötelezettség

A biztosított haladéktalanul köteles bejelenteni a biztosítónak, ha a biztosított vagyontárggyal összefüggő kockázati körülményben változás állt be, így különösen, ha a biztosított vagyontárgyat érintő technológiai változás történt, az üzemeltető személye, vagy üzemeltetés helye és körülménye változott meg (bérlet, lízing, értékesítés stb.) a gép műszaki állapotában, vagy a biztosított jogállásában keletkezett változás.

A biztosító jogosult a vagyontárgyak állapotát a helyszínen bármikor megszemlézni.

A közlésre, illetőleg a bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

A kármegelőzés és kárenyhítés szabályai

A biztosított köteles a károk megelőzése és elhárítása érdekében a berendezések üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó szakmai előírásokat mindenkor betartani.

A biztosított köteles legalább minden műszak végén a beépített tárakból az információkat külső háttér tárba kimenteni.

A biztosító maga, vagy képviselője útján jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenőrizni.

A felek kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor

A biztosítottnak a káreseményt annak bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 2 napon belül – munkaszüneti vagy pihenőnap közbeesésekor az azt követő munkanap folyamán – írásban kell bejelentenie a biztosítónak, a szerződést kezelő egységéhez.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell

A káreseményt a biztosítottnak az illetékes hatóságokhoz is be kell jelentenie.

Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás volt folyamatban, úgy az eljárás során hozott határozatot köteles a biztosított a biztosítónak bemutatni.

A kár összegszerűségét hitelt érdemlően bizonyító terveket, számlákat, egyedi tárgyi eszköznyilvántartó lapokat, leltáríveket és egyéb bizonylatokat a biztosító képviselője rendelkezésre kell bocsátani.

A károk mennyiségi és összegszerű megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

Ha a szerződő felek az előző pontban foglalt eljárások eredményeként a biztosítással fedezett kár mértéke, illetve összegszerűsége tekintetében megállapodni nem tudnak, úgy a biztosított igényelheti, hogy a kár mértékét és a kártérítés összegét háromtagú szakbizottság állapítsa meg. A szakbizottság szótöbbséggel határoz. A szakbizottság egyik szakértőjét a biztosított, a másikat a biztosító jelöli ki, akik a szakbizottság elnökéül közösen választják meg a harmadik szakértőt. A biztosított és a biztosító által megbízott saját szakértő költségét mindkét fél külön-külön viseli, míg az elnök költsége az érdekelt felek között 50-50% arányban oszlik meg. A felek a bizottság véleményét a követelés összegére vonatkozó részben magukra nézve kötelezőnek ismerik el.

A biztosítottnak az egy káreseményből származó károk helyreállításával kapcsolatos anyag-, és munkabér-, valamint egyéb költségeket külön munkaszámon kell nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésében, vagy idegen kivitelező útján – vagy mindkét módon vegyesen – történik.

A biztosítási összeg meghatározása és a kártérítés mértéke

A biztosítási összeg meghatározására és a kártérítés mértékére – a felek megállapodása szerint – a szerződés részét képező mellékletben foglaltak az irányadók.

Amennyiben a káresemény bekövetkezésekor a biztosítottnak e szerződés által fedezett vagyontárgyakra másik vagyonbiztosítása is érvényben van, akkor ez a szerződés csak az egyéb biztosítások által nem fedezett kárösszegekre érvényes.

A káreseményekkel kapcsolatos egyéb költségtérítések

A biztosító megtéríti a biztosítási esemény folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan felmerült, a 31. pontban felsorolt költségeket a károsodott vagyontárgy biztosítási összegének erejéig, ha az olyan vagyontárgy kárával összefüggésben merült fel, amelyre a káresemény kapcsán a biztosított kártérítésben részesült.

A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosított, illetőleg a szerződő fél, vagy velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, vagy olyan alkalmazottjuk, illetőleg megbízottjuk, akiknek e minőségben munkakörük ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

Ha a biztosított ( szerződő) jogi személy, a biztosító annyiban mentesül a fenti fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a jogi személy vezető szerve, illetve e szerv tagja, vezető beosztásban levő alkalmazottja vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja akinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Az előző pontokban foglaltakat a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

Önrészesedés

Minden egyes káresemény kártérítési összegéből a biztosított viseli a vagyontárgy adatközlőjén rögzített önrészesedési ezreléknek megfelelő összeget, de minimum 5 000 Ft-ot, amely összeggel a biztosító a kártérítési összeget csökkenti.

Magasabb önrészesedés vállalása esetén a biztosító a fizetendő díjat az alábbiak szerint csökkenti:

önrészesedési többletvállalás a díjcsökkentés mértéke %
kétszeres5
háromszoros10
ötszörös20
tízszeres30

A kártérítési összeg esedékessége

A kártérítési összeg akkor esedékes, amikor a biztosított a biztosítási esemény tényét, összegszerűségét bizonyító összes okmányt a szerződés fenti rendelkezései szerint a biztosítónak átadta. A biztosító ettől számított 30 napon belül köteles a kártérítést teljesíteni.

Egyéb rendelkezések

A biztosító törvényei engedményen alapuló visszkereseti jogának az érvényesítéséhez szükséges bizonyítékokat és tájékoztatást a biztosított megadni tartozik. E kötelezettség elmulasztásából származó hátrányok a biztosítottat terhelik.

A biztosított a biztosító által megtérített kárra hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést a biztosító által fizetett kártérítési összeg erejéig tartozik a biztosítóhoz befizetni és erről egyidejűleg tájékoztatást adni.

Várjuk szíves megkeresését!

Biztosítási tanácsadás,
felvilágosítás, egyeztetés:

Mihályi Katalin
cégvezető


Kapcsolatfelvétel




Nem olvasható a megerősítés? Új kép kérése!