Tisztelt leendő Partnerünk!

Az alábbiakban bemutatjuk a lakossági építés-szerelés biztosítás (Családi házak építés-szerelés biztosítása) legfontosabb jellemzőit.

A biztosítás tartama és a biztosítási időszak

A biztosítási szerződés határozott tartamra jön létre. A határozott időtartam maximálisan egy, minimálisan fél év.

A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése – ellenkező megállapodás hiányában –

A felek a kockázatviselés kezdő időpontjában ettől eltérően is megállapodhatnak. Az ajánlattevő által a biztosítási szerződés létrejötte előtt befizetett összeget a biztosító elkülönítetten kezeli, és csak a szerződés létrejötte után tekinti a biztosítás első díjának vagy díjrészletének. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a részére befizetett összeget a beérkezésétől számított 15 napon belül visszautalja az ajánlattevőnek.

Biztosítási események a tűz- és elemikár-biztosításban

Biztosítási esemény a szerződés hatálya alatt a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyaknak előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul bekövetkezett minden olyan károsodása, amelyre nézve a biztosító nem zárta ki kártérítési kötelezettségét.

Földrengés, vihar vagy árvíz esetén egy káreseménynek minősül, ha 72 órán belül következik be több földrengés-, vihar- vagy elöntéskár.

A kiegészítő biztosítások biztosítási eseményei

A biztosítási díj

A biztosítót a kockázatviselés kezdetétől annak teljes tartamára megilleti a díj.

A biztosító a biztosítási díjat

A biztosító a szerződés díját – az alap- és kiegészítő biztosításokra külön-külön meghatározott díjak alapján – a választott tartam figyelembevételével egy összegben állapítja meg (a továbbiakban: egyszeri díj). A biztosítás díja a szerződés létrejöttekor esedékes.

A felek a díj halasztott fizetésében is megállapodhatnak. A halasztott díj a megállapodás szerint esedékes.

A szolgáltatás iránti igény bejelentése

A biztosítási eseményt a tudomásra jutásától számított két munkanapon belül írásban (faxon, levélben, emailben, interneten) be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenőrzését. Ha a szerződő (biztosított) e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények válnak kideríthetetlenekké, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek, így különösen:

A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat (szerződőt) terheli.

Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról – annak fénymásolatban való megküldésével – a biztosított a tudomására jutástól számított 8 napon belül köteles a biztosítót írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett. A biztosító szolgáltatása az igénybejelentést követő 15 napon belül esedékes. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.

A biztosító szolgáltatásának általános szabályai

A biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől számított öt munkanapon belül megkezdeni a kárrendezést.

A szerződő (biztosított) a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított ötödik napig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a biztosító számára – fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából – lényeges körülmények tisztázása vált lehetetlenné, kötelezettsége nem áll be.

Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik munkanapon sem kezdi meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megőrizni. A károk felmérése, megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye. A szerződés alapján a biztosító szolgáltatatási kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg a szerződésben meghatározott biztosítási összeget. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel csökken.

Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell felhasználni, a biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését. A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a felhasználható maradványok értékét. Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos műszaki jellemzőkkel, egyenértékű módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a kártérítési összegből levonja a korszerűbb technológiából eredő értéknövekedést.

Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő pótlás vagy helyreállítás költségeit fizeti az előző bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

Ha a szerződő által valamely vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak

a biztosító a vagyoncsoport vagyontárgyaiban keletkezett kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a káridőponti biztosítási összeg a biztosított vagyoncsoport felépítésének, pótlásának vagy beszerzésének költségéhez aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés).

A biztosító szolgáltatásának különös szabályai tűz- és elemikár-biztosítás alapján

A biztosító szolgáltatása épületkárok esetén

A biztosított vagyontárgyak

A biztosító káridőponti valóságos (avult) értéken téríti meg a kár időpontjában 50%-nál nagyobb mértékben elhasználódott, a biztosítás megkötésének időpontjában már meglévő épületek, építmények kárait.

A befejező munkák vagyontárgyainak kárait

A biztosító a munkavégzés eszközeinek

A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy károsodásával kapcsolatos és

költségeit a biztosítási összegen belül a szolgáltatási összeg 10%-a erejéig.

A biztosító szolgáltatásának különös szabályai kiegészítő betöréseslopás- és rablásbiztosítás alapján

Betöréses lopás esetén a biztosító a biztosított vagyontárgyak betöréseslopás-kárait, valamint a betöréses lopás biztosítási eseménnyel vagy annak kísérletével összefüggő, a betöréseslopás- és rablásbiztosításban biztosított vagyontárgyakban keletkezett rongálási károkat a kötvényen feltüntetett biztosítási összegig, de legfeljebb a káridőponti vagyonvédelmi szint alapján meghatározott limit összegéig téríti meg a feltételekben meghatározottak szerint.

A biztosító szolgáltatásának feltétele betöréses lopás, rablás vagy lopás bekövetkeztekor a rendőrségi feljelentés és a nyomozást felfüggesztő határozat, illetve a rendőrség igazolása, hogy a gyanúsított(ak) ellen büntetőeljárás folyik.

A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy károsodásával kapcsolatos és

költségeit a biztosítási összegen belül, azonban a vagyonvédelmi színvonaltól függően meghatározott limiten felül, a szolgáltatási összeg 10%-a erejéig.

A biztosító szolgáltatásának különös szabályai kiegészítő általános felelősségbiztosítás alapján

A biztosítási esemény bejelentése a biztosított kötelessége.

A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti.

A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.

A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, s a képviselettel felmerülő költségek is a biztosítót terhelik. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

A biztosító a kockázatviselés tartama alatt okozott és bekövetkezett károkat a szerződő által a szerződés időtartamára választott biztosítási összegig téríti meg. A káreseményenkénti térítés mértéke legfeljebb a biztosítási összeg 50%-áig terjed.

A járadék tőkésítése

Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind pedig a károsult elfogadja. A biztosító az egyösszegű megváltás összegét a járadékokra vonatkozó saját tapasztalatai alapján készített halandósági táblázat figyelembevételével állapítja meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig.

A biztosító nem téríti meg a károsult

A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a biztosítót szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartása nem volt jogellenes.

A biztosító szolgáltatásának különös szabályai a kiegészítő általános felelősségbiztosítás külön díjas záradékai alapján

A VFR záradék alkalmazásával (a rezgések miatt, továbbá az alátámasztások elmozdulása vagy gyengülése következtében keletkezett károk megtérítése) a szerződés nem tartalmazza a kiegészítő általános felelősségbiztosításnak azt a kizárását, amely tárgyakban, talajban, épületekben vibráció, rezgés vagy a teherhordó elemek eltávolítása, meggyengítése, megépítésének elmulasztása vagy szakszerűtlen megépítése miatt bekövetkező, valamint az ezekre visszavezethető károkra vonatkozik.

A biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a rezgések miatt, továbbá az alátámasztások elmozdulása vagy gyengülése következtében az ingatlanokban (épületekben, építményekben) keletkezett károkat, ha az építés-szerelés megkezdésének időpontjában azok sértetlenek (a rendeltetésüknek megfelelő állapotúak) voltak, és a biztosított eleget tett a szükséges kármegelőzési biztonsági intézkedéseknek.

A biztosító nem téríti meg

A VFC záradék alkalmazásával (a cölöpalapozási és támfalépítési munkálatok következtében keletkezett károk megtérítése) a szerződés nem tartalmazza a kiegészítő általános felelősségbiztosításnak azt a kizárását, amely a tervdokumentációban foglalt cölöpalapozással, illetve támfalépítéssel kapcsolatban bekövetkező károkra vonatkozik.

A biztosító nem téríti meg a keletkezett károkat, ha azok

A VFZ záradék alkalmazásával (a felszín alatti közművezetékekben keletkezett károk megtérítése) a szerződés nem tartalmazza a kiegészítő általános felelősségbiztosításnak azt a kizárását, amely a talajszint alatti közművezetékekben okozott és azok sérülése következtében keletkezett károkra vonatkozik. A biztosító kizárólag a felszín alatti sérült közművezetékek helyreállítási költségeit téríti meg.

A biztosító a felszín alatti közművezetékekben keletkezett károkat abban az esetben téríti meg, ha a biztosított a munkálatok megkezdése előtt az illetékes hatóságoknál beszerezte az azok elhelyezésére vonatkozó tervdokumentációt, és minden szükséges intézkedést megtett a káresemény bekövetkezésének elkerülése érdekében.

A biztosító nem téríti meg a következményi károkat, valamint a károsodott csővezetékekben továbbított anyagok elfolyáskárait.

A biztosító szolgáltatásának különös szabályai kiegészítő épületrongálás-biztosítás alapján

A biztosító

A biztosító szolgáltatásának feltétele a rendőrségi feljelentés és a nyomozást felfüggesztő határozat, illetve a rendőrség igazolása, hogy a gyanúsított(ak) ellen büntetőeljárás folyik. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai kiegészítő belföldi szállítmánybiztosítás alapján A biztosító a keletkezett károkat a szállítmány biztosítási összegéig, de legfeljebb az egyes vagyoncsoport(ok)ra az alapbiztosításban meghatározott biztosítási összeg erejéig téríti meg, az önrészesedés levonásával.

A biztosító szolgáltatása a kiegészítő szállítmánybiztosítás hatálya alatt bekövetkezett szállítmánykárokra nem haladhatja meg az egyes vagyoncsoportokra az alapbiztosításban meghatározott biztosítási összegek együttes értékét.

Önrészesedés

A biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károk térítésénél önrészesedést alkalmaz.

Az önrészesedés mértéke káreseményenként

A szerződés módosítása

A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát.

A szerződő új ajánlati nyomtatvány kitöltésével kezdeményezheti a szerződés módosítását. Ha a biztosító elfogadja a módosító javaslatot, a szerződés módosul.

Ha a biztosító a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban. A szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlanul érvényben marad.

A biztosítási szerződés megszűnése, a szerződésfelmondás feltétele

A határozott tartamra kötött biztosítási szerződés a tartam lejártakor, a kötvényben megjelölt időpontban megszűnik.

A biztosítási szerződés az alábbi okok miatt szűnhet meg:

Megszűnik a biztosítási szerződés a díj befizetésének elmulasztása esetén az esedékességtől számított 30. nap elteltével.

A díjnemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést. E díjat a biztosító 15 napon belül visszautalja, díjhalasztás esetén azonban levonja belőle a díjjal fedezetlen kockázatviseléssel arányos kéthavi díjat.

Ha a biztosítási szerződés a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggő érdekmúlás miatt szűnik meg, a biztosítót a teljes díj megilleti.

A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó időarányos díj illeti meg, amelyben véget ért a kockázatviselése.

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn.

Ha a szerződés hatálya alatt a létesítmény egy részének a külön átadása-átvétele, illetve a létesítmény használatbavétele a szerződés lejárata előtt megtörténik, akkor a biztosító kockázatviselése ezekre a részekre megszűnik, míg a be nem fejezett részekre változatlanul fennmarad.

Kizárások, illetve biztosítással nem fedezett károk

Általános kizárások

Az alap- és kiegészítő biztosítások esetén a biztosító nem téríti meg:

Háborúnak, illetve harci cselekménynek minősül:

a biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek az alábbiakban meghatározott okok miatt következnek be:

A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

A biztosító nem téríti meg

A kizárás nem terjed ki a hibás vagy alkalmatlan anyagok és/vagy hibás kivitelezés miatt más, egyébként megfelelő módon kivitelezett vagyontárgyakban keletkezett károkra, valamint a meghibásodás, üzemzavar miatt más dolgokban keletkezett károkra.

A betöréseslopás- és rablásbiztosításban

nem minősül biztosítási eseménynek,

A lopáskockázat nem terjed ki

Az általános felelősségbiztosítás alapján

a biztosító nem téríti meg

A biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki:

A kiegészítő épületrongálás-biztosítás alapján a biztosító nem téríti meg a kizárólag vandalizmusból eredő károkat.

A kiegészítő épületrongálás-biztosítás nem terjed ki az épülettartozékok rongálással kapcsolatos lopáskáraira.

A kiegészítő belföldi szállítmánybiztosítás alapján nem minősül biztosítási eseménynek az a tűzkár, amelyik

A biztosító nem téríti meg azokat a villámcsapáskárokat, amelyek a villámcsapás indukciós hatásaként keletkeztek.

A biztosító nem téríti meg a robbanáskárt, ha az légi jármű hangrobbanásából származik.

Jégverés biztosítási esemény alapján nem térül meg a fólia- és ponyvafedésben keletkezett kár.

Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. bányászati tevékenység, alagút vagy földmunkaárok építése, kútfúrás, talajvízszint-süllyesztés stb.).

Kő- és földomlás alapján nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. robbantás, bányászati tevékenység, alagút vagy földmunkaárok építése, kútfúrás, talajvízszint-süllyesztés stb.).

Ismeretlen üreg beomlása esetén nem biztosítási esemény a bányák föld alatti részének beomlásából eredő kár.

Nem terjed ki a szállítmánybiztosítás

Nem téríti meg a biztosító a szállítás közben a szállítmány rögzítésének hiányossága miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

Mentesülés

A biztosító a vagyonbiztosítás alapján mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

A kiegészítő belföldi szállítmánybiztosítás esetén súlyos gondatlanságnak minősül különösen:

Felelősségbiztosítás esetén a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a biztosítót szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

Súlyos gondatlanságnak minősül, ha

Értékkövetés

A biztosító értékkövetést nem alkalmaz.

Várjuk szíves megkeresését!

Biztosítási tanácsadás,
felvilágosítás, egyeztetés:

Mihályi Katalin
cégvezető


Kapcsolatfelvétel




Nem olvasható a megerősítés? Új kép kérése!